Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 51 183. A szerződésben annak kikötése, hogy a nőt férje irányában az ideiglenes tartásdíj feltétlenül még a nő vétkessége esetén is megilleti, nem tekinthető erkölcstelen vagy tiltott kikötésnek. (C. I. G. 275/1896. sz.) 184. Az a szerződés, mely ágyassági viszony létesítésére vonatkozik, a jó erkölcsökbe ütközvén, arra sem jogot, sem kötelezettséget alapítani nem lehet. (C. I. G. 532/1902. sz.) 185. Az eljegyzés a házasságra lépni akaró felek közt még semmi kötelezettséget meg nem állapit arra nézve, hogy ők kötelezve volnának házasságra lépni, és a jegyesek mindenikének joga van visszalépni a házasságtól mindaddig, mig az törvényszabta módon meg nem köttetett. Következőleg, ha a jegyesek valamelyike visszalép, törvény által nem korlátolt jogával élt, ennélfogva a másik volt jegyesnek az ez által önként és a visszalépett volt jegyes megbízása nélkül tett kiadásaiért és költekezéseiért kártérítéssel nem tartozik. (C. 1885. márcz. 24. 1322/1884. sz.) 186. A jegyes nem tartozik jegyesének kártérítéssel, ha a czélbavett házasság akaratától nem függő engedély hiánya miatt hiúsult meg. (C. 824/1889. sz.) 187. Színlelt szerződéseknél az azokban palástolt ügylet érvénye vizsgálandó. A házasság mint az egyéni legbensőbb viszonyon alapuló és a családi élet alakulására kiható kötelék, ennek erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva, perrel érvényesíthető díjazással összekötött közvetítésnek tárgya nem lehet. (C. 1904. február 23. 6140/1903. sz.) 188. Az a kötelezettség, amelyet valaki arra az esetre vállal, hogy a második szerződő fél a saját házassági kötelékének felbontása iránt válókeresetet indít, s a válóper sikerre vezet, mint a társadalmi rendbe és az erkölcsök fogalmába ütköző, turpis causát képez. (C. 1904. márczius 10. 1356/1903. sz.) 189. A végrehajtást szenvedettnek egy harmadikkal kötött az a megállapodása, hogy ez az árverés alá bocsátott ingatlant az árverésen vegye meg s amennyiben a vételár a köztük megállapított holdankénti árnál csekélyebb lesz, a különbözetet a végrehajtást szenvedettnek megfizetni tartozik, nem tekinthető a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére szolgáló összebeszélésnek; valamint egymagában az sem, hogy ez a harmadik más árverelőt az árverésben való részvételről lebeszélt. (C, I. G. 34/1902. sz.) 4-