Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 43 147. Kartellszerződés ellenére titoktartás feltétele alatt adott árengedmény visszaítélendő a titokban adott engedmények mással való közlése folytán. (C. 54/1905. sz.) 148. Joggyakorlatunk szerint, amidőn mind a két fél ellenében fennforog a törvénybe ütköző tilalom, sem az igért szolgáltatás teljesitése, sem pedig az adott szolgáltatás visszatérítése nem követelhető birói uton; ebből következik, hogy a törvénybe ütköző szerződéseknél a már érvényesített szerződés abból az okból, hogy az törvénybe ütközik, birói uton nem hatálytalanítható, tehát a teljesített szolgáltatás a jelzett uton vissza nem követelhető. (Nagyváradi T. 1906. október 4. G. 85. sz.) 149. Bűnvádi feljelentésnek anyagi ellenszolgáltatás ellenében való visszavonása csak akkor tekinthető a jó erkölcsökbe ütközőnek, ha a feljelentés alaptalan volt, a kikötött anyagi ellenszoltatásnak pedig szintén nincsen jogos alapja. (A C. II. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilv. határozat. C. 1906. deczember 11. I. G. 437. sz.) 150. Erkölcstelen czélra adott, de arra fel nem használt érték visszakövetelése. Bpesti T.: Abban igaza van ugyan alp.-nek és azt a felebbezési bíróság is elismerte, hogy a megbizott, vagy közvetítő a jogügylet létrehozásában cselekvőleg résztvevő személy és hogy a megbizott eljárása is erkölcstelen, ha ő (a megbizott) tudva erkölcstelen szolgáltatás közvetítésére vállalkozik. A felebbezési biróság által megállapított, itt is irányadó tényállás szerint, alp. a kérdéses betétkönyvet T. J.nének át nem adta, mert T. J.-né az erre vonatkozó ajánlatot visszautasította. Az a czél tehát, mely az alp. által felp.-től nyert megbízással elérni czéloztatott, meghiúsult s ennek következtében a megbízási szerződés foganatba nem ment. Amiből és a megbízási viszony jogi természetéből az következik, hogy alp. a betétkönyvet, amelyet csupán megbízásból és nem azért kapott kezéhez, hogy azt valamely erkölcstelen alapon magának megtarthatta, amelyet tehát nem is a saját jogán, hanem éppen a felp., mint megbízója jogán, minden a visszatartásra jogosító czim nélkül tart birlalatában — felp.-nek visszaadni köteles és erre biróság előtt is szorítható, tekintet nélkül arra, hogy a megbízással elérni czélzott eredmény esetleg közerkölcsiségbe ütközött volna. (1906. deczember 6, II. G. 145.) 151. Jegyajándékul adott kötelezvény érvénye. Az alsóbiróságok helyesen állapították meg azt, hogy a szóban forgó kötelezvényt jegyajándékul adta a felp. az alp.-nek és hogy az a jogügylet, amelynek biztosítására a kötelezvény adatott,