Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

40 A szerződések tárgya A. J.-hoz és hogy ezen idő óta a csatolt nyilatkozat szerint 1897. február l-ig az alperesnél gazdasszonyi minőségben P. A. volt alkalmazva, a Curia a tanuk vallomásaiból megállapítja azt, hogy azon idő alatt, amig a felperes — az alperes nejének elhalta után — az •alperesnél volt, ennél mint házvezető gazdasszony tevékenykedett és mint ilyen külön bért nem kapott, hanem e helyett és ennek ellenértékéül az alperes részint telkek ajándékozása iránti ígéretet tett, részint pedig azzal biztatta a felperest és gyermekeit jó gazdálkodásra és takarékosságra, hogy halála után úgyis mindene az övék lesz, mert gyermeke időközben elhalván, senkije sincs. Igaz ugyan, hogy tanuk véleménye szerint a peres felek között házasságon kivüli ágyas viszony állott fenn és az alperes bár tagadta, hogy a felperessel áerasságban élt volna, ellenvégiratában beismerte, hogy a felperessel nemileg is érintkezett, de ez a körülmény nem szüntetheti meg a felperes követelését, mert kétségtelen az, hogy a felperes nem ágyasként, hanem mint cseléd állott az alperes és neje szolgálatába, ez utóbbinak elhalálozása után pedig eredetileg mint gazdasszony maradt az alperesnél, vagyoni igényét nem a házasságon kivüli együttélésből származtatja és alperes is, a már fent hivatkozott tanuk által bizonyított ajándékozási és hagyományozási Ígéreteket nem ezen, a jó erkölcsökbe ütköző viszonynak jutalmazása végett, hanem azért tette, hogy a felperesnek a háztartás vezetése körüli gazdasági tevékenységét kárpótolja. (1910. évi január hó 18. 4079/909. sz.) — Hasonló: 1910. január 11. 5394/909. sz. 142. Házassági köteléken kivül folytatott benső szerelmi viszony s az ennek fentartása czéljából teljesített tartás jutalmazásául igért pénzösszeg sem az igéret tevőjével, sem annak örököseivel szemben birói uton nem érvényesíthető. Pécsi tsz.: Felperes keresetében előadta, hogy néhai N. G. J. mintegy 24 évvel ezelőtt, még az időben, mikor férje is élt, eleinte csak hozzá kezdett járni, majd férje halála után őt annyira befolyásolta, hogy vele ágyassági viszonyt kezdett, ezen viszony eredményeként, ettől előbb József és M. ikergyermeket szülte, majd ismét T. nevü leánygyermekét szülte, kik azonban elhaltak. Minthogy N. G. J. tehetős szülők gyermeke volt, azon ténykedésért, hogy őt magához fogadta, lakás és élelemmel ellátta, hogy József nevü gyermekét egy hónapig, Mariska nevűt 15 évig, Teréz nevűt pedig 6 évig tartotta, azonfelül kényszerhelyzetében nemcsak ennek gorombaságait és rossz bánásmódját is tűrte, de N. G. J. semmittevése folytán anyagilag tönk szélére jutott, elfogadta ennek azon igéretét, hogy a neki okozott károk megtérítésének, ellátása és gyermekeinek eltartásáéit ellenértékül 20.000 koronát fog adni akkor, ha atvja halála után örökségi osztályrészéhez hozzájut. Miután pedig ez bekövetkezett és atyjától N. G. J. 70.000 korona készpénz vagyont örökölt, őt nemcsak elhagyta és részére mit sem fizetett, hanem Pécsről ismeretlen helyre elköltözvén, összeállott az alperessel, azután