Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

36 A szerződés alakja vényaláirási szerződést tartalmaz s igy az a mgánjogi szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok szerint lévén megbírálandó, az a körülmény, hogy az a kereskedelmi törvény 150. és 151. §§-ainak mcjí nem felel, a szerződés érvényességére befolyással nincs. A helyiérdekű vasutakról szóló 1880 : XXXI. t.-cz.-nek és az azt részben módositó 1888 : IV. t.-cz.-nek a helyiérdekű vasúti részvénytársaságok alapítására vonatkozó rendelkezései sem szabnak elő a részvényaláirásra irányuló előszerződés érvényességére Írásbeli kötelező nyilatkozatot. (G. 1909. január 7. 643. sz.) 136. Annak, hogy a munkaadók és mezőgazdasági munkások a gazdasági munkásszerződések megkötésénél az 1898:11. t.-cz.-ben előirt alakszerűségeket meg nem tartják, az a joghatálya, hogy azok a szerződések a közigazgatási hatóságok előtt nem érvényesíthetők, de a jelzett alakszerűségek meg nem tartása az egyébként érvényesen létrejött szerződést érvénytelenné nem teszi. Szombathelyi Tsz.: A keresetet elutasítja. Indokok: Felperesek azt vitatták, hogy őket alperes az A) a. munkásszerződéssel a gazdaságában végzendő aratási, cséplési és napszám munkálatokra felfogadta akként, hogy az aratásnál minden aratópárnak 16 magyar hold gabonát és kataszteri holdanként 12 K. munkadijat biztosított, alperes azonban más aratókat is fogadott s az aratás nagyobb részét azokkal végeztette; minthogy a szerződésnek megfelelően arató járandóságuk 2301 K lett volna s azzal, hogy alperes más aratókkal dolgoztatott, nekik 1323 K kárt okozott, kérték alperest ennek megfizetésére kötelezni. Az A) a. munkásszerződést F. B. munkaadó B. és Sz. munkások B—n irták alá, az aláíráskor azonban a jegyző és előljárótársa jelen nem voltak, a jegyző és előljárótársa ezen aláírásokat nem hitelesítették; azon alakszerűségek tehát, amelyek az 1898 : II. t.-cz. 13. és 14. §-ai szerint megtartandók lettek volna, meg nem tartattak, tehát a szerződésből eredő minden vitás kérdés elbírálása az idézett t.-cz. 8., 73. §-a szerint a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Annak, hogy a munkaadók és mezőgazdasági munkások a gazdasági munkásszerződések megkötésénél az 1898 : II. t.-cz.-ben előirt alakszerűségeket meg nem tartják, az a joghatálya, hogy azok a szerződések a közigazgatási bíróságok előtt nem érvényesíthetők, de a jelzett alakszerűségek meg nem tartása, az egyébként érvényesen létrejött szerződést érvénytelenné nem teszi. stb. A peres felek közt tehát a munkásszerződés érvényesen létrejött s attól alperesnek egyoldalúan elállni joga nem volt, egyébként attól el sem állott, ami :/. a. leveléből is kitűnik. A szerződés szerint felperesek részére páronként 16 m. hold learatása lett ugyan biztosítva, a törvényszék mégis alperes kártérítési kötelezettségét azért, hogy alperes a felpereseknek learatásra páronkint 16 m. holdat nem bocsátott rendelkezésre, a miatt nem állapította meg, mert alperes a szerződést az által, hogy felpereseknek páronkint 16 m. holdnál kevesebbet bocsátott learatás végett rendelkezésükre, meg nem szegte, a felek