Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződések alakja 31 jött ellenkező szóbeli megállapodás létrejöttének bizonyítása helyt nem foghat. (C. I. G. 224/1896. sz.) 117. Ha a felek a szerződésnek irásba foglalásában egyeztek meg, azonban az egyik fél az Írásbeli tervezetben oly pontokat és kikötéseket kívánt felvétetni, amelyek elfogadása iránt a másik fél korábban szóbeli nyilatkozatot nem tett, utóbbi ezeket a pontokat és kikötéseket elfogadni nem köteles. (C. I. G. 589/1900. sz.) 118. Annak a ténynek, hogy a szerződő felek a szóbelileg egyező akarattal megállapított feltételeket irásba foglalni elhatározták, nem jogi következménye az, hogy az irásbafoglalás elmaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyen, ha csak a felek kijelentett akarata világosan erre nem irányult, amire nézve tények meg nem állapíttattak. (C. 1900. május 1. I. G. 130.) 119. A külföldi magyar honossal Magyarországon kötött szerződés érvényére és hatályára nézve, különösen ellenkező kikötés hiányában, a honi törvények és birói gyakorlat az irányadók. (C. I. G. 56/1902. sz.) 120. Az a körülmény, hogy a szerződő felek a létesíteni kívánt ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy a kiállított okirat nem tartalmazza a felek valódi szerződési akaratát és akaratkijelentését; mert a szerződés a valódi akarategységgel és ennek kijelentésével létesül; a felebbezési bíróság tehát az által, hogy belebocsátkozott annak bírálatába, hogy az alperesek részéről kiállított A) alatti okirat az illető szerződő felek valódi szerződési akaratkijelentését nem tartalmazza, jogszabályt meg nem sértett. (Curia 1902. október 21. G. 173/1902. sz.) 121. A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy mv.-a esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyilvánítással szabadon alapithatnak meg jogviszonyokat. (C. 1896. jun. 12. I. G. 142. sz.) 122. Az irásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképeni feltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás előzze meg, hanem a szerződésben foglalt megállapodások akkor is kötelezővé válnak, ha annak tartalmáról a szerződő felek tudomással bírnak