Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

18 Szerződések megkötése tekinthető. Ily esetben szerződés-szegesről nem lehet szó; az ily megállapodás mellett átvett foglaló kétszerese nem követelhető, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezésnek van helye. Az ily megállapodás alapján átvett és a szerződés létre nem jötte folytán birói letétbe helyezett foglaló fizetésül letétinek csak akkor tekinthető, ha a letevő az ellenfelet a foglalóval a letétel előtt megkínálta s ez azt elfogadni vonakodott. (C. 1251/1896. sz.) 70. A szerződés érvényessége az irásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, inig azok írásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. Ha a szerződő felek világosan ki nem jelentették, hogy a szerződésből származó valamely előnyt harmadik személy számára kötnek ki, abból a jogok és kötelezettségek csak magukra a szerződő felekre származnak. A gyámhatóság hatáskörébe tartozik annak a megbirálása, hogy valamely jogügylethez gyámhatósági jóváhagyás szükséges-e vagy nem. (1899. május 18. I. G. 61/1899. sz.) 71. írásba foglalt kétoldalú szerződés, ha az iránt a felek szóbelileg már előbb megállapodtak, rendszerint nem annak irásba foglalásával, hanem a szóbeli megállapodással tekintetik létrejöttnek, és az ekként létrejött szerződés erejét nem érinti az, hogy csak az egyik fél állított ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot. (C. I. G. 206/1898. sz.) 72. Ha a szerződő felek közül az, ki az Írásbeli szerződést elkészítette, ennek megkötésekor az okiratot a másik szerződő félnek szóval az Írástól eltérő értelemben magyarázta meg, ez az eltérő magyarázat a felek közötti jogviszony megbiráíásánál tekintetbe nem veendő. (C. I. G. 386/1900. sz.) 73. Az irásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképeni feltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás előzze meg, hanem a szerződésben foglalt megállapodások akkor is kötelezővé válnak, ha annak tartalmáról a szerződő felek tudomással birnak és annak tartalmát ismervén, bár szóbeli kijelentést annak elfogadása iránt nem nyilvánítanak, azt mégis aláírják. (Curia I. G. 488/1900. sz.) 74. Ha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fenn nem állható megállapodásokra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabályozó, és a korábbi ellenkező megállapodások hatályukat vesztik. (C. I. G. 583/1901.)