Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződések megkötése 15 sem volt Bánffyhunyadon olyan részeges ember, mint B. István; Cs. M. alperesi tanú pedig B. Istvánnak nagyobb mérvű iszákoskodását az első felesége halálát követő, tehát jóval a megtámadott szerződés kötése előtti időre is teszi. Minthogy pedig B. A., egyik ügyleti tanú vallomása szerint a megtámadott adás-vevési ügyletének irásba történt foglalásakor B. István félittas volt és minthogy az ügyleti tanúnak erre a vallomására való tekintettel nem lehet figyelmen kivül hagyni az elsőrendű felperes atyjának: K. M.-nak azt a vallomását sem, hogy „az nap is, a mikor a per tárgya szerződést kiállították, B. István oly részeg volt, hogy őt alperesek a kut mellett a vályúból mosták, mert a sárba elesett s nem tudott a lábán állani s hogy innen mentek a dr. T. ügyvéd irodájába, ahova utána mentem, de ott is olyan részeg volt, hogy szólni sem tudott" — és végül figyelemmel arra a körülményre is, hogy a szerződés megkötése után rövid négy hónapra B. István elhalálozott; ebből a bizonyitási anyagból tényként megállapítani kellett, hogy néhai B. István a kérdéses ügylet megkötése alkalmával a terhes ügyletek megkötéséhez megkívántató szabad elhatározásával nem rendelkezett. (Opt. 869. §.) Való ugyan, hogy a szerződést előttemező másik két tanú szerint a szerződés a felek előtt felolvastatott s azok azt helybenhagyás után aláírták; ez a körülmény azonban a jelen esetben sulylyal nem bir annálfogva, mivel ezek a tanuk közelebbről nem nyilatkoznak arra nézve, hogy mi módon történt B. István részéről az ügylet megkötésének helybenhagyása, a minek körülményes előadása pedig éppen a B. István állapotára való tekintettel elengedhetlen s különben is K. A.-nak, e két tanú egyikének vallomása teljes megnyugvással nem vehető megbízhatónak annálfogva, mivel nem emlékszik az ügyletnek oly lényeges feltételeire sem, hogy vájjon fizettetett-e valamelyes vételár és vájjon megmagyaráztatott-e a feléntuli sérelem alapján tehető megtámadási jogról való lemondás értelme? Ezeknél fogva a keresethez A) a. mellékelt szerződésbe foglalt adás-vevési ügyletet érvénytelennek kimondani kellett. (1909. decz. 23. 3578/P. sz.) A szerződések megkötése. (A T. 932—944. §§-hoz.) 60. Az osztr. polg. törvénykönyv 887. §-a feltételezi, hogy azon esetre, amidőn egy szerződési ügylet felett okirat készült, a szerződő felek ebben az okiratban kizárólagos és egyedül érvényes akaratukat foglalták, s hogy egyéb megbeszélésektől, amelyek korábban vagy egyidejűleg történtek, elállottak. Oly esetben azonban, amikor a felek közös akarata nem arra czélzott egyedül, amit az okiratba letettek, hanem egyébre is volt irányitva, nem az osztr. polg. törvénykönyv 887. §-ának intézkedése, hanem a feleknek valódi akarata az irányadó. (C. 1905. ápr. 26. 2827/904. sz.)