Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződőképesség és hiánya 13 előtt kötőit ügyletek feltétlenül érvényesek és a biró nincs elzárva attól, hogy az ügylet érvényességét az anyagi jog szempontjából meg­bírálhassa. Az anyagi jog szempontjából az a gyengeelméjü egyén, aki vagyonának önálló kezelésére képtelen, akaratának joghatályos két­oldalú ügyletet létesítő, tudatos és komoly kijelentésére is képtelen, mert hiányzik nála a belátásnak az a foka, melynél fogva akarat­kijelentésének reá nézve beállandó horderejét és vagyoni következ­ményeit felfogni tudná s igy, habár ezt az erre hivatottak a gondnok­ság alá helyezés kieszközléíével még meg sem állapították volna, hiányzik a korlátlan cselekvőképessége, minélfogva ha bizonyítást nyer, hogy a gyengeelméjűségnek ez a foka már az ügylet kötésekor fennforgott, a gyengeelméjü által kötött ügylet ugyanannak érdeké­ben, eredeti érvénytelenség okából sikerrel megtámadható. Helyes jogi álláspontra helyezkedve mondotta ki ennélfogva az elsőbiróság: hogy közömbös az, mikép a gondnokság alá helyezést tár­gyazó hirdetmény csak a szerződés megkötése után tétetett közzé, ugyanazért a másodbiróság Ítéletét az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott és felhozott indokainál fogva helybenhagyni kellett. G. 1910. jun. 8. 623/910. P. sz. (G. VIII. polgári tanácsának elvi jelentőségű hatá­rozata.) = A Curia I. tanácsa elvi jelentőségű határozatában 1770/1907. sz. a. ezzel ellentétesen kimondta, hogy gyengeelméjűség, — ellentét­ben az elmebetegséggel, — nem zárja ki az akaratelhatártozást és igy nem teszi feltétlenül cselekvésképtelenné az elmegyengeségben szen­vedőt, hanem a gyengeelméjü csak akkor válik korlátolt cselekvőké­pessé, ha az 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának b) pontja alapján gondnok­ság alá van helyezve; az elmegyengeség miatt való gondnokság alá helyezés azonban nem érinti a gondnokság alá helyezést megelőzően kötött jogügylet érvényességét. — Azonos: C. 5182/907. 58. Az 1877 :XX. t.-cz. 28. §-ának b) pontja alapján elrendelt gondnokság alá helyezés a gondnokolt részéről a gondnokság elren­delését megelőzően kötött jogügyletek érvénytelenítésének alap­jául csak azon esetben szolgálhat, ha az utóbb gyengeelméjűség okából gondnokság alá helyezett szerződő fél a megtámadott jog­ügylet megkötése idejében már értelmi képességeinek olymérvü fogyatkozásában szenvedett, hogy amiatt jogcselekménye jelentő­ségének s vagyoni helyzetére kiható következményének megíté­lésére szükséges belátással nem birt. Tanuknak az a vallomása, hoe-^ a szerződő fél a háztartás körül felmerülő teendőket rende­sen elvégezte s műveltségi állapotának megfelelő viselkedést tanú­sított, nem zárja ki az önálló vagyoni rendelkezéshez megkíván­tató érettebb megfontolásra való értelmi képesség hiányát. (C. 1910. szeptember 7. 2022/910. sz. VII. p. t.)

Next

/
Thumbnails
Contents