Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

142 A szolgáltatás tárgya ság jogszabályt nem sértett azzal, hogy a kárösszeg után kamatot nem itélt. (C. 1905. nov. 29. L G. 290. sz.) 556. Jogszabály, hogy amennyiben a jogosított a szerződéses teljesítés helyett nem kényszerhelyzetben és illetve jogfentartás nélkül más teljesítést elfogad, kártérítéshez joga rendszerint a nem teljesítés alapján nem lehet. (Bpesti T. 1906. máj. 2. I. G. 25. sz.) 557. Tekintve, hogy a Btk. az országnak egész területére kiterjed, és hogy ennek 311. §-a nem szól a sértettnek járó fájdalomdíjról, a 485. §-a szerint pedig a törvény hatálybaléptével az azzal ellenkező törvények, szabályok és gyakorlat hatályon kivül helyeztettek: ez által az osztrák polgári törvénykönyv 1325. §-ának a fájdalomdíjra vonatkozó rendelkezése is hatályon kivül helyezettnek tekintendő. (C. 1906. márez. 14. 1441/1905. sz.) 558. Büntetendő perbeli felmentés a kártérítési perben nem ügydöntő. (C. 1906. márcz. 14. 1990. sz.) 559. A kellő gondosság elmulasztása a védekezés körül kizárja a kártérítés iránti jogot. (C. 1905. jun. 13. 211/904. sz.) 560. Alaptalan bűnvádi feljelentés kártérítési alap. C: Felperes az alperest azon az alapon kérte kártérítésre kötelezni, hogy az alperes ellene szabadalombitorlás miatt alaptalanul tett bűnvádi feljelentést, és hogy ennek folyamán kieszközölt bűnügyi zárlattal jogellenesen vétette áruit és eszközeit zár alá s ezzel őt üzlete folytatásában gátolván, neki kárt okozott. Hogy az alperes ellenében a panaszolt bűnvádi feljelentés és zár alá vételből folyóan a Kártérítés megállapítható legyen, felperes az alperes tagadásával szemben azt tartozott volna bizonyítani, hogy a panaszt alperes alaptalanul enelte és a zárlatot jogtalanul eszközölte. Felperes azonban a jelen per során azt, hogy az alperes panasza alaptalan és a zárlat jogellenes lett volna, nem bizonyította; e tekintetben a beszerzett bűnügyi iratok sem nyújtanak bizonyítékot, sőt ezekből a bűnügyi iratokból az tűnik ki, hogy felperes az alperesnek előző panasza folytán már hasonló szabadalombitorlás miatt nemcsak büntetve volt, hanem, hogy az alperes a kereset alapját tevő panaszát felperes vagyontalansága miatt vonta vissza és a további eljárás felperesnek a netáni költségeiről való lemondása mellett szüntettetett be. Ily körülmények között az alperessel szemben sem a panasz alaptalansága, sem a kieszközölt zárlat jogellenes volta bizonyítva nem lévén, a másodbiróság Ítélete ezen dkból hagyatott helyben. (1906. jun. 7-én, 759/905.)