Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Tiltott cselekmények 117 1893: XX. t.-cz. 17. §-a értelmében az idegen területre átment vadászebek jogosan csak akkor tartóztathatok le, ha általuk kár okoztatott és a vadászeb tulajdonosa az okozott kárt megtéríteni nem akarja; minthogy továbbá ily kár hiányának birói megállapítása mellett az alp. jogtalanul tartóztatta le a felp.-eknek vadászebeit, e jogtalan cselekvónye következtében felmerült tartási költséget az aíp. nem követelheti; e szerint helyesen alkalmazta a felebbezési biróság a jogszabályt azáltal, hogy a felp.-t tartás iránti viszontkeresetével elutasította. (Pozsonyi T. 1901. jun. 24. G. 38.) 443. Az 1888: XXII. t.-cz. rendelkezése szerint kétségtelen ugyan, hogy a fegyelmi eljárás a hivataláról lemondott, avagy újra meg nem választott községi előljárósági tag ellen is folyamatba tehető. De másrészt a hivatkozott törvény által az sincs kizárva, hogy a kárt okozó községi előljárósági tag ellen a kártérítési per a fegyelmi eljárás előzetes folyamatba vétele nélkül is megindittathassék. (C. 1901. febr. 12. 5481/1900. sz.) 444. Alp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, amikor elvetette azt a pergátló kifogást, hogy a polgári pert más hatóság előtti fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, alaptalan. A kereset ugyanis az 1886 :XXI. t.-cz. 89. §-a alapján, törvényhatósági tisztviselők részéről hivatalos eljárásukban feip.-nek okozott kár megtérítésére van irányozva és sem ez a törvény, sem más törvény az ily tárgyú kereset megindithatását nem köti ahhoz, hogy azt a tisztviselők elleni fegyelmi eljárásnak vagy épen fegyelmi büntetést kiszabó határozatnak kellene megelőznie. (C. 1903. febr. 11. I. G. 510/1902. sz.) 445. A vagyoni felelősség megállapítása esetén az 1886 :XXII. t.-cz. 95. §-a értelmében a kártérítési kereset a rendes bíró előtt indítható meg, amibői az következik, hogy a vagyoni felelősségnek érintetlen hagyása mellett a biróság feladata mindazokat a körülményeket megállapítani, melyekből a kártérítés és a kár mennyisége függ, vagyis hegy a fegyelmileg sújtott cselekményből vagy mulasztásból minő tényleges kár származott s ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy a vagyoni felelősség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott összegre állapíttatott meg. (C. 1901. decz. 30. I. G. 465. sz.) 446. A szenvedett kár megtérítésére vonatkozó fokozatos felelősség fenforgása esetében az, aki a kárért másodsorban felelős, a kár megtérítésére már a kárért elsősorban felelős egyén ellen indított perben is kötelezhető oly módon, hogy rá nézve a fizetés esete csak akkor és csak annyiban áll be, amennyiben a megítélt kár az e részben elsősorban felelős egyéntől behajtható nem volna.