Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

112 Tiltott cselekmények ják, míg a 2000 K vételárhátralékot fel nem mondják és fel nem veszik, nemcsak teljesítési időmeghatározást, hanem feltételt is foglal magában és a teljesítési idő az alp.-ek érdekében volt kikötve, ily esetre pedig anyagi jogszabály az, hogy a hitelező az ő érdekében kikötött idő és feltételek beállta előtti teljesítést elfogadni nem köteles és az adós a teljesítés elfogadását követelni jogosítva nincs. (C. 1902. nov. 12. I. G. 270. sz.) 419. Kit illet a felmondás joga, amikor a szerződést többen (szerződőtársak) kötötték? C: jogszabály az, hogy a megkötött szerződés annak lejárta előtt joghatálylyal egyedül a szerződésben résztvevő összes felek hozzájárulásával bontható fel; minthogy pedig a felebbezési biróság tényállása szerint felperes a haszonbérleti szerződést alperessel nem egyedül a saját, hanem egyúttal örököstársainak nevében és hozzájárulásával kötötte meg, ellenben a felebbezési biróság Ítélete nem tartalmazza azt, hogy a felek jogviszonyaiban a szerződés megkötése után oly változás állott be, melynek alapján felperes feljogosítottnak volna tekinthető az ingatlanokra vonatkozóan, örököstársai mellőzésével, egyedül saját személyében eljárni és minthogy annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az A) alatti alapján felperest a kizárólagos örökösödési jog megilleti-e vagy nem? a per keretébe nem tartozik, ennélfogva a haszonbérleti szerződésnek felperes által az örököstársak hozzájárulása nélkül történt felmondása joghatálycisnak még abban az esetben sem volna elfogadható, ha és amennyiben a haszonbérleti viszony a kereset megindításakor még mindig fennállónak volna is tekinthető. (1903. febr. 10. I. G. 668/1902. sz.) Tiltott cselekmények. (T. 1077—1106. §-ai.) 420. A büntetőbíróság Ítéletének az a rendelkezése, mely a testi sértést okozónak bűnösségét megállapítja, a polgári bíróságra mindaddig kötelező, mig a bűnösséget megállapító büntető ítélet hatályon kivül helyezve nincs. — Annak sérülése a Btk.-be ütköző cselekménynyel okoztatott, jogosítva van a járadéknak egy öszszegben való megítélését kérni, annál is inkább, mivel felperes az egy összegben nyert kárösszeggel korlátolt munkaképességét más kereseti téren könnyebben biztosithatja. (C. 1905. november 23. 6055/904.) 421. A megölt egyénnek eltartásra szorult hátrahagyottjai nem követelhetnek a tettestől többet, mint amennyit atyjuk az eltartásra fordítani képes volt, s a tettes rovására nem kerülhetnek előnyösebb anyagi helyzetbe, mint amelyben a megöltnek életében voltak. (C. G. 652/1904. sz.)