Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Kötbér 105 Abban a kérdésben, hogy a kikötött kötbér mérséklendő-e, nem irányadó az, hogy a kötbér terhével snjtandó szerződő fél minő vagyoni előnyben részesült a kötbérre jogosalt szerződő félnél ottani alkalmaztatása idején, hanem egyedül irányadó az, hogy a jogositott félnek mily vagyoni érdeke fűződött a kötbérrel biztosíttatni kivánt teljesítéshez vagy abbanhagyáshoz, hogy ez a vagyoni érdek mily mérvben sértetett meg a másik szerződő fél szerződésellenes eljárásával, s hogy ezzel a vagyoni érdekkel a kötbér mennyisége kellő arányban áll-e vagy sem, s utóbbi esetben, hogy a kötbér mily összeg erejéig felel meg a vagyoni érdeknek. (C. L G. 322/1903. sz.) 391. A kötbérhez való igény mint szerződésen alapuló tisztán vagyonjogi kérdés a felek között vitássá válta esetében kizárólag birói útra tartozik, és az ettől eltérő szerződési kikötés bármelyik fél ellenzése esetében hatálytalan. As a kikötés, hogy a vállalkozó késedelmét megállapítani s a kötbért megszabni maga a szerződő város tanácsa lesz hivatva, még ha ezek iránt az eredményt szerződő felek magukra nézve kötelezőnek előre ki is jelentették, nem tekinthető sem anyagi tartalmánál, sem alakjánál fogva olyannak, hogy az által a felek a város tanácsa abbeli eljárását választott bírósági eljárás gyanánt fogadják el. (C. I. G. 657/1902. sz.) 392. A szerződő felek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapithatnak meg és ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén, a vétkes felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már a szerződési kikötés alapján követelhető, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződésileg megállapitott tilalom megszegése által a szerződő fél valódi érdeke megsértetett-e vagy sem*? mert a kötelezett fél a szerződésben kikötött tilalmat még abban az esetben sem jogosult megtűrni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek a megóvására, amely érdek megvédése végett kiköttetett. (C. 1902. nov. 27. G. 321. sz.) 393. Állandóan követett birói gyakorlat az, hogy a késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér nem követelhető akkor, ha az utólagos teljesítés a kötbérhez való igény fentartása nélkül elfogadtatott; már pedig a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint alp. az utólagosan rendelkezésére adott uszály haj ót használatba vette a nélkül, hogy a kötbérhez való igényét fentartotta volna; következésképen helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint alp.-t kötbérre irányuló viszontkeresetével elutasította és igy erre vonatkozóan az alp. csatlakozási kérelmét el kellett utasítani. (C. 1902. okt. 29. I. G. 230. sz.)