Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

102 Kötbér sével való összefüggés, jogilag nem azonosítható. (C. 1905. szeptember 26. G. 113.) 374. A vételárkülönbözet és kamata mellett szerződésileg még kötbér is kötelezhető. (C. 1905. május 30. G. 820/1904.) 375. Minthogy a kötbér összege birói megállapítástól függött^ a részbeni pervesztesség még nem szolgálhat okul a költség megszüntetésére. (Tábla 1905. szept. 6. I. G. 158/1905. sz. a.) 376. Köztörvényi ügyekben, habár a szerződő felek ezt szerződésileg eredetileg ki is zárták, a kötbér mérséklendő, ha ahhoz az érdekhez mérten, amelynek biztosítására szolgál, aránytalanul tulmagas. Az, hogy mi közelebbről az az érdek, aminek biztosítására a kötbér szolgál, hogy ehhez az érdekhez mérten a kötbér kikötött összege aránytalanul tulmagas és hogy ahhoz az érdekhez mérten a kötbér összege arányban mennyi, egyaránt ténykérdés. (C. 1905. jan. 7. G. 703/1904. sz.) 377. Az üzletátruházó kötelezettséget vállalt az iránt, hogy hat éven belül az illető községben semminemű üzletet nem nyit. Ez alapon kártérítésben marasztaltatott az üzletátruházó, mert a tilalmi időn belül ama községben nem ugyan a saját nevére, hanem férjének neve alatt üzletet nyitott és folytatott. (C. II. G. 95/1905. sz.) 378. A kötbérnek a kikötése nem bír önálló szerződésnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál, amiből következik, hogy a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér kikötve lett és csak ennek az érdeknek a sérelme esetén Ítélhető meg. (C. 1900. jan. 4. 3520/1899. sz.) 379. A kötbérnek kikötését tartalmazó szerződés nem enged meg kiterjesztő magyarázatot. (C. 1900. ápr. 18. 125. sz.) 380. Az óvadék és kötbér közötti különbség csupán az, hogy mig előbbi a szerződő fél által okozható kár megtéritésének biztosítására, addig az utóbbi a szerződés teljesitésének a biztosítására szolgál. Olyan törvényes intézkedés pedig, amely egy és ugyanazon érték által mindkét érdek biztosítását kizárná, nem létezvén, a szerződő felek kétségtelenül jogosítva vannak egy és ugyanazon összeget óvadék és kötbér jellegével felruházni, stb. (C. 1902. okt. 29. 5793/1901. sz.) 381. A kikötött kötbér megitélhetésének nem képezi feltételét károsodásnak kimutatása.