Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Harmadik személy javára kötött szerződés 85 felelősségvállalása és kármentesítési kötelező ígérete másra nem vonat­kozhatott, mint arra, hogy ha felperes neje a 4000 K-t felperessel szemben érvényesítené és rajta behajtaná, ugy alperes azt felperes­nek megtéríteni tartozik. Helyes tehát az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a peres felek között erre a kármentesítésre nézve szerződés (optkv. 861. §.) keletkezett, mert felperes alperes­nek ezt az igéretét elfogadta és a nejével kötött szerződésnek kétség­telenül nejének érdeke alapján kívánatos egyszerű magánokirati alakjába belenyugodott. Minthogy pedig a felperes és neje között létesített szerződés már jelzett hiányánál fogva az 1886. évi VII. t.-cz. 22. § a) pontjá­hoz képest tényleg érvénytelen volt és felperes neje, az ez iránt felhívott elsőbirósági ítéleti indokok szerint, felperesen 3954 korona 70 fillért tényleg felhajtott; helyes az elsőfokú bíróságnak döntése is, melylyel a peres felék között létrejött szóbeli szerződés teljesítése­képen (optkv. 919. §.) alperest ennek az összegnek a megtérítésére 'kötelezte. C: A másodbiróság ítéletét a benne felhozott és felhívott indo­koknál fogva helybenhagyja. (1910. január 26-án. 4792/909. sz.) 352. Joggyakorlatunk érvényeseknek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szol­gáltatást s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a ked­vezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruhá­zottnak tekinti, a nélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfoga­dási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szüksé­ges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azon­nal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni. A szombathelyi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A keresethez A) alatt hitelesített másolatban csatolt 1903. évi július hó 22-én kelt, nem kifogásolt átadási szerződés szerint a peres felek szülői: S. I. és neje összes vagyonukat átadták az alperesnek oly kötelezettséggel, hogy az alperes mindkét átadó halála után egy éven belül az átvett javak leltári becsérték szerinti tényleges értékének rnegfelelőleg annyit tartozik a felperesnek űzetni késztpénzben, hogy az átadók után a felperes éppen annyit örököljön, mint az alperes. Felperes az őt ezen átadási szerződés alapján illetendő s a szülők halála után egy évre esedékessé váló követelésének biztosítása iránt azon az alapon indított keresetet az alperes ellen, hogy ő minden biztonságot nélkülöz abban az irányban, vájjon alperes az átvett szülei vagyont nem fogja-e elpazarolni, elidegeníteni, adós-

Next

/
Thumbnails
Contents