Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

80 1894 : XXXI. t.-ca. 87. §-a kimenetelére nézve semmi különbség sincs. A kir. Guria állandó gyakorlata a házassági bontó pereknek akár fő-, akár póteskü általi eldöntését soha meg nem engedte, amely a biró. belátása helyett a félnek akaratára bizza az attól teljesen függetlenül megitélendö bontás kérdésének eldöntését és a közjogi szempontot egészen a magánfél akaratának rendeli alá. A jelen esetben a felperes esküje döntené el, hogy melyik fél oldalán van a bontó ok; feltételes bontást azonban törvényeink nem ismernek, az ily ujitás megengedhetetlen elemeket vinne be házassági jogszolgáltatásunkba, mely csak arra volna alkalmas, hogy annak szilárd alapjait megingassa. A bontó Ítéletben kétségen kivül kell megállapítva lenni annak, hogy a házasság kinek hibájából bontatik fel és melyik fél a vétkes? Ezeket nem lehet az Ítélet után bekövetkező és bekövetkezhető körülményektől függővé tenni ós függőben hagyni, mert a bontó Ítélet bizonytalanságot és kétségeket nem tür meg; mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság Ítéletét az 1881 :LIX. t.-cz. 39. §-ának o) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni s az elsőbiróságot uj határozat hozatalára utasítani kellett. (G. 1909. decz. 15. 4032/1909. sz.) IIJ. tanács elvi jelentőségű határozata. 87. §. 341. Elmebeteg házastárs ellen, betegségének tartama alatt bontó per egyáltalában nem tehető folyamatba. C: Indokok: A házassági kötelék felbontása kérdésének eldöntésénél a házasfelek személyes cselekményei lévén vizsgálandók, ebből önként következik, hogy az elmebetegség miatt cselekvőképtelenné vált házastárs a saját személyes jogainak védelmében akadályozva van. Minthogy pedig az 1894:XXXI. t-.cz. 87. §. csak kivételként rendelkezik az iránt, hogy elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását: az elmebeteg házastárs ellen, az elmebetegség tartama alatt bontó per egyáltalán nem tehető folyamatba, a másodbiróság Ítéletét tehát, minden tekintet nélkül arra, hogy a kereset az idézett t.-cz. 83. §• ában kitűzött határidő alatt adatott-e be, a kereset főtárgyára nézve ezekből az okokból, a perköltségre vonatkozólag pedig az abban felhívott megfelelő indokok alapján helybenhagyni kellett. (1903. szept. 22. 4748. sz.) Azonos: G. 1902. ápr. 16. 5867. sz.) 342. Tekintve, hogy alperes elmebeteg-intézetbe helyeztetett és azóta ugyanott mint gyógyithatlan elmebeteg kezeltetik s elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett, — elmebeteg egyén ellen pedig az 1894:XXXI. t.-cz. 87. §. szerint házasság felbontása iránt kereset nem inditható, ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett. (C. 1902. október 7. 6652. sz.)