Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-a 61 266. A földmives osztályhoz tartozó házasfelek egyike vagy másika sem köteles eltűrni, hogy a másik házastárs által vagy ennek hozzátartozói által bántahnaztassék s azon család köréhen, amelyben bántalmazzák, sem megmaradni, sem oda visszatérni nem köteles, ellenben a férj az ő nejét minden bántalmazástól megvédeni köteles, alperes mint bántalmazott fél nem tekinthető olyannak, mint aki az őt meg nem védő felperest szándékosan és jogos ok nélkül hagyta el és olyannak sem, mint aki a hirói felhívásnak igazolatlanul nem tett eleget. (C. 2449/1909. sz.) Külföldiek. 267. A külföldiek személyes állapota azon állam törvényei szerint Ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tartoznak. Ki van tehát zárva azon eset, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtti időben a peres felek illetékes birósága által hozott határozat alapján beállott tény jogtalanná minősíttessék. Felperesre nézve a H. T. intézkedései csak a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől alkalmazhatók; rá nézve a törvény csak ezen időtől kezdve lett hatályossá; a törvény pedig csak a jövőben keletkező jogviszonyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell heállaniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §-a a) pontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei. (C. 1899. június 6. 2289. sz.) Azonos: C. 1900. aug. 6. 4536. és I. G. 37/1900. 268. Külföldi (osztrák) bíróságnak a felek kölcsönös beleegyezése alapján hozott ágytól és asztaltól elválasztó ítélete a magyar állampolgárságot nyert házasfelet nem kötelezi továbbra is; ezen határozat az állampolgári eskü letétele napján rá nézve hatályát vesztette, ennélfogva kívánhatja a házassági együttélés helyreállítását s e végett jogosan fordulhat a magyar bírósághoz; szükséges azonban, hogy külföldinek maradt házastársát előzetesen felhívta legyen az életközösség helyreállítására. (C. 1901. szeptember 18. 3915. sz.) Azonos: C. 1900. január 23. 217. sz. 269. Peres felek mint volt osztrák alattvalók kölcsönös beleegyezés alapján az ágy és asztaltól elválasztattak; alperes tehát nem önkényüleg bontotta meg a házassági életközösséget. Minthogy pedig felperesre az 1894:XXXI. t.-cz. rendelkezései csak a magyar állampolgárság elnyerése idejétől alkalmazhatók, jóllehet az időközben magyar állampolgárrá lett felperesre nézve az osztrák bíróság végzése hatályát vesztette, — a kölcsönös beleegyezés alapján történt ágy- és asztaltól való elválasztás esetéhen az ismeretlen tartózkodásu alperesre nézve is csak attól az időtől kezdődhetik a jogosulatlan távollét, midőn a magyar