Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

514 Birtokrenc megindításáig, tehát több mint 40 éven át, érvényben tartották s a jelen per során sem támadták meg, nem a megfelelő módon jött létre. Még ha a jelen perben az úrbéri egyezség érvényessége meg is vclna támadható, akkor sem birna elfogadható alappal a felp.-ek nek az az ellenvetése sem, hogy alperes a kőszénre vonatkozó jog ellenértékéül semmit sem adott s igy az azon jogról való lemondás érvénytelen. Az úrbéri egyezség rendelkezései ugyanis nem egymástól elszakítva, hanem egymással való összefüggésükben birálandók meg s a szerződés érvényessége nem fordul azon, hogy az egyik szerződő felet valóban vagy állitólag megillető minden egyes jogosítványnak megfelelő ellenérték külön-külön legyem a szerződésben kitüntetve. Felperesek az úrbéri egyezségben az akkor fennállott jogszabályok szerint nem a kőszénhez való jogról mondtak le az alperes javára, mert ilyen jog, amint az fentebb már kifejtetett, a csolnoki volt urbéreseket az úrbéri egyezség megkötése idejében nem is illette meg, hanem arra nézve szerződtek alperessel, hogy az alperest az egyezség megkötése idejében megilletett jogosítványok az úrbéreseket netán megillető jogokra és a törvényhozás esetleges későbbi intézkedéseire való tekintet nélkül változatlanul fenn fognak maradni. Mindezekből kitetszőleg 1877-ben, amely időponttól folyólag követelik felperesek a bányavámnak megfelelő bányabért, Gsolnok község volt úrbéreseit földbirtokosi minőségükből folyólag a földjeik alatt fekvő kőszéntelepekre nézve nem illette olyan jog, amelynek alapján felperesek a bányavámnak megfelelő bányabért iövetelhetnének, amiből folyólag a bányavámnak megfelelő bérhez joguk még abban az esetben sincsen, ha fenn is forognának a bányavám helyébe lépett bányabérnek egyéb törvényes feltételei; amelyeknek megvizsgálása azonban a Curia által elfoglalt elvi álláspont mellett feleslegessé vált. (1910. június 7. 137. sz.) Hitbizomány. 963. A hitbizományi ingatlan tulajdonjogára irányuló kereset a MíMzományi gondnok és a várományosok perbevonása nélkül érdemben el nem bírálható. (C. 1907. máj. 17. 4542/906. sz.) 984. Az ártérbirtokosok által évenkint fizetendő hozzájárulás a vize zab. társaság érdekeltsége terhére felvett kölcsönök kamata és tőketörlesztése. Amennyiben tehát az árterületekre hitbizományi vagyon is tartozik, az arra eső kölcsönrészletnek megfelelő kamatot és tőketörlesztést a hitbizományi vagyon jövedelméből a hitbizománynak az idő szerint való haszonélvezője, vagyis a mindenkori birtokos tartozik viselni. (C. 1908. június 7. 540/1907. sz.) 965. Ha az örökhagyó végrendeletében hitbizományi intézkedést tett, erre azonban a királyi helybenhagyást kieszközölni el-