Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 501 lemre vonatkozó részében megváltoztatni és az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni. A malomjog és a 3 frt 15 kr. évenkénti bér bekebelezése iránti kereseti kérelemre vonatkozó részében a másodbiróság ítéletét azért kellett helybenhagyni, mert a khv kisebb haszonvételek és igy a malomjog, úgyszintén az annak czimén szedett bér képezi a telekkönyvek tárgyát. (C. 1884. szept. 2. 3549. sz.) 956. A hazai törvények értelmében a vámszedési jog a földesúri jogok közé tartozik. A per adataival be van bizonyítva, hogy a vámszedési jogot emberemlékezetet meghaladó időn át alp. gyakorolta és a partterületet alp. használta. Minthogy pedig egyesek, habár városi háztulajdonosok is, a vámszedési jogot nem is gyakorolhatták és a város ezt a jogot el nem vesztette és erre a jogra befolyással sem bir az a körülmény, hogy a felpereseknek eredetileg kiosztott terület kiterjedése időközben változott és jelenleg a háztulajdonosok nagyobb vagy kisebb területet birnak, mert e terü!et\áltozással a belsőségek tulajdonosai földesúri jogokat nem szereztek: felpereseket keresetükkel el kellett utasitani annál inkább, mert az 1885: XXIII. t.-cz. életbeléptetése előtt szerzett jogok ennek a törvénynek rendelkezései által nem érintetnek. (C. 1894. nov. 20. 11.030. sz.) = Azonos: C. 8436/1884. sz. 957. Telepítés. (1894: V. t.-ez.) Nein kötheti ki a kincstár a telepes tulajdonából való kimozdithatásának oly eseteit, melyeket a törvény nem ismer. (A C. II. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata.) C: A magy. kir. államkincstár felp.-nek N. L. telepes alp. ellen szerződés megszüntetése és jár. iránti sommás perében a következő ítéletet hozta: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felp. felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett meg Ítéletével, mikor az alp.-sel kötött az A) a. telepítési okiratba foglalt szerződés 20. pontja rendelkezésének ellenére, alp.-nek a telepből ki mozdítását ki nem mondotta abból az okból, mert felp. nem bizonyította, hogy alp.-nek, mint telepesnek, viselkedése a szerződés említett pontjába ütközik, holott e pont értelmében azt a kérdést az erre egyedül hivatott és jogosult m. kir. földmivelésügyi miniszter 45.539—904. sz. a. kelt rendeletével már eldöntötte; ez a döntés tehát minden egyéb bizonyítást kizár; a kétoldalú szerződés pedig, amelyet alp. elfogadott, a felek jogviszonyát, minden egyéb általános magánjogi szabály kizárásával szabályozza. Felp.-nek panasza nem állhat meg. A telepítésről szóló 1894 : V. t.-cz. 18. §-a szerint ugyanis csak az a telepes mozdítható ki birói uton telepéből, aki az első két évnek vételári kamatával vagy a további években vételár és kamatok fejélten fizetendő járulékoknak legalább 2 évi részletével hátralékban van.