Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér gyámhatóság az érdekelt kiskorúak és gondnokoltak nevében megbízta, a jelen perbe helyt foghatóan be sem avatkozhatott volna. Azonban az 1898 : XIX. törvényczikk 31. §-a szerint az, hogy a rendkívüli használatból befolyó jövedelem mire fordíttassák, nem függ a közös 'birtokosok gyűlésének határozatától, hanem e felett az idézett törvényszakasz szerint ennek keretén belül a földmivelésügyi miniszter önállóan rendelkezik, nevezetesen ez a miniszter elrendelheti azt is, hogy az a jövedelem ingatlan birtok vásárlására fordittassék; a földmivelésügyi miniszternek ebbeli határozata ellen pedig az idézett törvény 54. §-a szerint csupán a közigazgatási bírósághoz panasznak van 'helye. Guria G. 3/1909. sz. 951. Az u. n. „Hansági Úrbér" (Urbárium Banaticuin) hatályosságának területén (Krassó, Temes és Torontál vármegyék) az emiitett úrbéri szabályzat 3. fejezete 1. §-ának 1. pontjában a jobbágyok részére megállapított száraz hulladékfaszedési kedvezmény úrbéri elkülönítés elrendelésének jogi alapját nem állapítja meg. (A kir. C. 83. számú döntvénye.) Indokok: Az úrbéri faizási jog egyik nemének, jelesül a tüzifaizási jognak az volt a rendeltetése, hogy a benne rejlő haszonvétel terjedelménél fogva a jobbágyok tüzifaszükségletét állandóan fedezze. A magyar urbérnek a tüzifaizási jogot szabályozó 2. fejezeti' 4. §-ában a jobbágyokat megillető eme jognak gyakorlását elsősorban a lehullott, vagy a széltől ledöntött száraz ágakra és fákra, azután az álló korhadt fákra és ha ezek a jobbágyok tüzifaszükségletének fedezésére nem elegendők, az élőfákra s így a földesúri erdő állagára is kiterjeszti, ami által a jobbágyoknak haszonvétele a tüzifaizási jog rendeltetésének teljesen megfelelő terjedelemben állandóan biztosítva lett és a földesúri erdőre nézve a haszonvétel tekintetében a földesúr és jobbágyai közt közösség létesült. Ezektől lényegesen eltérő rendelkezést tartalmaz a „Bánsági Úrbér" 3. fejezete 1. §-ának 1. pontja, amely a bánsági jobbágyok részére az őket addig is megilletett azt a kedvezményt állapítja meg, hogy ők hetenként a földesúr által meghatározandó egy vagy két napon a földesúr erdejében tüzelőfa gyanánt — fizetés vagy más viszonszolgáltatás teljesítése nélkül — száraz hulladékfát szedhetnek. Ámde ugyanezt a kedvezményt nyújtja általában a szegényeknek már az emiitett úrbéri szabályzat létrejöttét megelőző időben, 1769. évi deczember hónap 22-én kelt erdőrendtartás 46. §-ának következő intézkedése is: „Quamquam admodem iustum, aequumque sít, ut pauperilms hinc inde sparsim iacentia ligna minora, quae nempe absque securis aut ullo alio adminiculo nudis manibus super genu frangi, aut fracta iam et iacentia colligi possunt, duabus in hebdomada, e. c. Lunae ac Jovis, aliisve pro placito sylvae possessorum constituendis diebus. vei festő in has dies incidente, sequente mox die legenda et in dorso domum deportanda concedantur." Döntvénytár. Ma&án.ios I. 32