Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

LTr'bér 495 V. t.-czikkben is, mely szerint az úrbéreseknek adott borkő rcsmáltatási engedély a pálinka- és sör-árulhatási szabadsággal .együtt, a földesuraknak az úrbéresek felsegélése iránti törekvésük kimutatásául átruháztatni czéloztatott az úrbéres közönségekre. A községek politikai átalakitása a szerzett jogok sérelmére nem lehetvén, a volt úrbéresek jogukat a rendezett uj községben, melyben jelentékeny tényezőként benfoglaltatnak, el nem veszthetik. Ehhez képest ki kell mondani, hogy az úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. Egyszersmind azonban: tekintve, hogy a hivatolt 1836. évi 6. t.-cz. 2. §-a bormérést csak a jobbágy-községnek, melynek különös bírája és esküdtjei vannak, engedi meg és annak 3-ik bekezdése minden mérést az egyes jobbágyoknak teljességgel megtilt, az erdélyrészi 1846/7 : V. t.-cz. pedig szintén az italmérési engedélyt Szent-Mihály napjától újévig az úrbéres közönségekre közjövedelem alapjául átruházni czélozta; tekintve, hogy a jobbágy-községek közhaszonvételei és jövedelmei (között az úrbéri italmérés jövedelmei is, az 1836 : IX. t.-cz. és az azzal kapcsolatos rendeletek értelmében árverés utján rendszerint haszonbérbe adattak s a befolyó jövedelmek községi kiadások fedezésére fordíttattak, e szerint tehát nyilvánvaló, hogy az úrbéri italmérés nem az egyes jobbágyoknak engedélyezett egyéni jog, hanem a jobbágy-községre átruházott javadalom volt és a jobbágy-község czéljaira és közszükségleteire rendelt vagyont képezett; tekintve, hogy az 1853. évi márczius 2-án, illetve 1854. évi június 21-én kelt úrbéri nyilt parancs 23. §-a, illetve 31. §-a, valamint az úrbéri kapcsolatból fenmaradt jogviszonyokat rendező 1871. évi LÍII. t.-cz. 5. §-ának végbekezdése a volt jobbágyoknak korcsmárlási jogát az eddigi úrbéri törvényekhez képest tartották fenn, azon vagyon tehát, melynek forrását az úrbéri italmérésből származó jövedelem képezi, eredeti jellegét a községi szervezet átalakulásával sem vesztette el, hanem ezentúl is azon czélra fordítandó, melyre rendeltetett, ez pedig csak azon politikai község által eszközölhető, melybe a jobbágy-község beolvadt: ki kellett mondani azt is, hogy az úrbéri italmérésért járó kártalanítási összegről kötményezett kötvények állitandók ki és azok az ujabban szervezett jelenlegi politikai községeknek adandók át. Kelt Budapesten, a m. kir. Guria polgári szakosztályainak 1891. évi január hó 13-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február hó 13-án tartott teljes ülésben. 947. Italmérési jog; jövedelmének átruházása. C: Akire az italmérési jognak csak jövedelme lett a jogosított által átruházva, az nem tarthat igényt az italmérési jog megváltása