Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Házassági törvény. Anyagi rész hogy a házasság tartama alatt született gyermekek családi állását köz­vetlenül és minden irányban érintő törvénytelenitési perek folya­matba tételére rendszerint csak a férjnek van meg a kereseti jogo­sultsága s ez a különben személyhez kötött jog csak akkor száll át az örökösökre, ha a férj örököseinek azt a jogát nem korlátozta, hogy a házasság tartama alatt a házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresettel megtámadják annak a bebizonyitása végett, hogy az örökségi hagyatékában való törvényes örökösödési jog nem az örökhagyó házasságának tartama alatt annak nejétől született gyermeket, hanem végrendelet és törvényes leszár­mazó örökös hiányában őket illeti meg. (1905. okt, 3. 4749/1904. sz.) B) Anyagi rész. 145. Habár rendszerint áll is az az elv, hogy a per a kere­set beadása idejében fennállott jogállapot szerint birálandó meg, ezt az elvet a házassági viszonyból folyó perekre mereven alkal­mazni nem lehet. A per folyama alatt az e viszonyt érdeklőén közbejött események is, eljárási jogszabálysértés nélkül, a vég­eldöntésnél ép ugy tekintetbe veendők, mintha azok a per indí­tása előtt merültek volna fel. (C. 1902. november 15. 290. sz.) 3. §. 146. Alapos az eljegyzéstől való visszalépés, ha a meny­asszony a vőlegény utólag megtudott sebétől visszaborzadt. (Szegedi T.: 1900. ápr. 3. G. 34. sz.) 147. Azon költségek közé, amelyeket az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a másik félnek megtéríteni köteles, az eljegyzési lakoma, a megvendégelés költségei és azon kelengye­tárgyak ára tartozik, amely tárgyak egyedül a kötendő házas­ságra való tekintettel szereztettek be. (C. 1905. november 14. 5882/1904. sz.) 148. A házassági Ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapo­dás az eljegyzéssel egyenlő hatályú lévén, az illetők jegyesek­nek tekintendők. (C. 1905. október 24. 1684.) 149. Ha a férfi a nőre valamely ingatlant a neki tett há­zassági igéret ellenében ruházott át s az erre vonatkozó okiratot a házassági ígéretre vonatkozó megállapodás után állította ki, ugy ennek érvényéhez közjegyzői okirat szükséges, mert a há­zassági ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapodás az eljegyzés­sel egyenlő hatályú. (C. 1905. október 24. 1684.) 150. Habár a házassági törvény 3. §-a szerint az eljegyzés­től alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek csak a kö-

Next

/
Thumbnails
Contents