Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
Házassági törvény. Anyagi rész hogy a házasság tartama alatt született gyermekek családi állását közvetlenül és minden irányban érintő törvénytelenitési perek folyamatba tételére rendszerint csak a férjnek van meg a kereseti jogosultsága s ez a különben személyhez kötött jog csak akkor száll át az örökösökre, ha a férj örököseinek azt a jogát nem korlátozta, hogy a házasság tartama alatt a házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresettel megtámadják annak a bebizonyitása végett, hogy az örökségi hagyatékában való törvényes örökösödési jog nem az örökhagyó házasságának tartama alatt annak nejétől született gyermeket, hanem végrendelet és törvényes leszármazó örökös hiányában őket illeti meg. (1905. okt, 3. 4749/1904. sz.) B) Anyagi rész. 145. Habár rendszerint áll is az az elv, hogy a per a kereset beadása idejében fennállott jogállapot szerint birálandó meg, ezt az elvet a házassági viszonyból folyó perekre mereven alkalmazni nem lehet. A per folyama alatt az e viszonyt érdeklőén közbejött események is, eljárási jogszabálysértés nélkül, a végeldöntésnél ép ugy tekintetbe veendők, mintha azok a per indítása előtt merültek volna fel. (C. 1902. november 15. 290. sz.) 3. §. 146. Alapos az eljegyzéstől való visszalépés, ha a menyasszony a vőlegény utólag megtudott sebétől visszaborzadt. (Szegedi T.: 1900. ápr. 3. G. 34. sz.) 147. Azon költségek közé, amelyeket az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a másik félnek megtéríteni köteles, az eljegyzési lakoma, a megvendégelés költségei és azon kelengyetárgyak ára tartozik, amely tárgyak egyedül a kötendő házasságra való tekintettel szereztettek be. (C. 1905. november 14. 5882/1904. sz.) 148. A házassági Ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapodás az eljegyzéssel egyenlő hatályú lévén, az illetők jegyeseknek tekintendők. (C. 1905. október 24. 1684.) 149. Ha a férfi a nőre valamely ingatlant a neki tett házassági igéret ellenében ruházott át s az erre vonatkozó okiratot a házassági ígéretre vonatkozó megállapodás után állította ki, ugy ennek érvényéhez közjegyzői okirat szükséges, mert a házassági ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapodás az eljegyzéssel egyenlő hatályú. (C. 1905. október 24. 1684.) 150. Habár a házassági törvény 3. §-a szerint az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek csak a kö-