Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Házassági törvény. Alaki rész köteles lévén, az e kérelem feletti határozathozatal előzetes tárgyalást és bizonyitást nem igényel. A kir. törvényszék: Ezen jegyzőkönyv rendén előterjesztett kérelem folytán, peres feleknek ágytól és asztaltól való különélése a per tartamára a H. T. 98. §-a alapján végzéssel felperes kérelmére elrendeltetik. ítélőtábla: Az ítélőtábla a törvényszék végzését, helyesen ítéletét, az azt megelőző egész eljárással együtt megsemmisíti, a bíróságot arra utasítja, hogy tartson uj tárgyalást. C: Habár az elsőbiróság végzése, helyesen Ítélete s az azt megelőző eljárás abból az okból, hogy az elsőbiróság a peres feleknek a per alatti ágytól és asztaltól való különélését nem tárgyalás és a bizonyítási eljárás befejezte után, hanem felperesnek keresetében előadott kérelme folytán a keresetre hozott végzésben rendelte el, meg nem semmisíthető; mert a H. T. 98. §-a szerinti ágytól és asztaltól való különélést a bíróság a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles lévén, nyilvánvaló, hogy az e kérelem feletti határozathozatal előzetes tárgyalást és bizonyitást nem igényel; tekintve mégis, hogy az 1898 :X. t.-cz. 1. §-ának rendelkezése szerint a kir. törvényszék, mint elsőfokú bíróság a házasfeleknek ágy és asztaltól való különélését elrendelő határozatot három tagu tanácsban köteles meghozni s hogy a törvény ezen világos rendelkezésének ellenére a végzést az ügy előadója, mint egyes bíró hozta meg s tehát a bíróság a határozat hozatalakor szabálytalanul volt alafkitva: a másodbiróság neheztelt végzését, a rendelkező részben foglalt értelemben az 1881 :LIX. t.-cz. 39. §-a l) pontja alapján helybenhagyni kellett. (1901. szeptember 25. 2730. sz.) 133. Az életközösség visszaállítására kötelező meghagyás és annak kézbesítése nem fosztja meg alperest ama jogtól, hogy a felbontás kimondására irányított kérelem elleni kifogásait előterjeszthesse. (C. 1897. deczember 15. 5658. sz.) 134. Magyar honosok 1875-ben Bécsben kötöttek polgári házasságot. Minthogy pedig országos törvényeink a kérdéses házasság létrejötte idejében a polgári házasságot nem ismerték, az emiitett polgári házasság alapján törvényesen egybekelteknek nem tekinthetők. (C. 1902. márczius 13. 3067. sz.) Törvénytelen származás kérdése. 135. Törvénytelenitési pert, mig a férj él, csak ő indíthat; halála után örökösei is, de bizonyítani tartoznak, hogy a férj a gyermek születéséről tudomással nem birt, vagy hogy a kereset indításában cselekvőképtelenség vagy más ok miatt gátolva volt. (C. 4435/1900. sz.) Azonos Curia 4225/1904.