Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Személyjog. Gazd. czélu egyesületek, köztestületek és közintézetek 21 84. A budapesti eskütéri hid épitéséből származtatott kártérités iránti kereset a székesfővárosi közmunkák tanácsa ellen nem indítható, mert a közmunkák tanácsa mint vagyonjogi személy perben csak oly esetekben állhat, midőn vállalati költségek, esetleg azokból származható károk a kezelésére bizott fővárosi pénzalap terhére esnek, az eskütéri hid költségei pedig nem ezen alapból fedeztettek. (C. 1905. decz. 13. 10.065/904. sz.) 85. Jogi személy is sújtható büntetéssel. A másodrendű alperes azon kifogását, hogy ezen alperes, mint jogi személy büntetéssel nem sújtható, a biróság alaptalannak találta. Ugyanis a jogi személy az akaratának nyilvánítására hivatott természetes személyek által a mások jogkörét sértő cselekményt vagy mulasztást is követhet el, amelyért a felelősség a jogi személyre hárul. Amennyiben tehát a jelen esetben a kérdéses bitorlás a másodrendű alperes részvénytársaság hozzájárulásával történt, bitorlás a társaság ellenében is megállapítandó s a jogsérelemért a társaság is nemcsak kárpótlással tartozik, de mint vagyonnal biró jogi személy, pénzbüntetéssel is sújtható, amit azon eshetőség Iki nem zárhat, hogy a törvényszerű pénzbüntetés szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható. (G. 1905. okt. 25. 2602/1907.) 86. A községi képviselőtestület csakis a községet mint jogi személyt érdeklő vagyonjogi kérdésekben van hivatva határozni, mégis a község mint erkölcsi testület csupán azon az alapon, hogy a képviselőtestület a község egyes lakosait megillető magánkérdésben is eljárt, követelési jogot a maga részére igényelni nem jogosult. (Kassai T. 1905. okt. 12. G. 111. sz.) 87. Az 1879: XXXI. t.-cz. szerint meghatározott üzemterv szerint értékesítés alá jövő rendszeres erdőkihasználás, mint jövedelem, jogilag nem esik a törzsvagyon elidegenítésének fogalma alá s így, az erre vonatkozó szerződés érvényességéhez — nem forogván fenn az 1886: XXII. t.-cz. 24. §-ában felsorolt esetek egyike sem — a törvényhatóság jóváhagyása nem szükséges. (C. 1905. május 30.1. G. 820/904.) 88. Az 1868: XXXVIII. t.-cz. 10. §-ának ama rendelkezéséből, hogy népoktatási nyilvános tanintézeteket hitfelekezetek, társulatok, egyesek, községek és az állam állithatnak fel, az következik, hogy jogi személyiségök nem a felállított tanintézeteknek, hanem az ezeket felállító jogi vagy természetes személyeknek van. (Curia 1908. június 9. 22. sz.) 89. Az 1868: XXXVIII. t.-ez. 10. §-ának ama rendelkezéséből, hogy népoktatási nyilvános tanintézeteket hitfelekezetek, társulatok, egyesek, községek és az állam állithatnak fel, az következik, hogy jogi személyiségök nem a felállított tanintézeteknek, hanem