Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Személyjog. Az alapítvány 17 lag közigazgatási jellegű és az 1894:XVI. t.-cz.-ben nincs oly rendel­kezés, mely szerint az átadott hagyomány átvétele kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapitólevél bemutatásától teendő függővé. C: A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok: Az örökhagyó által 1895. évi április 28-án alkotott végrendeletben alapitványként rendelt 20.000 korona tőke, azzal a czéllal, hogy a tőkének aranyokban kamatoztatandó évi jövedelmét minden évben tiszteletdíjul kapja az a szerző, aki a legsikerültebb magyar szinmüvet, illetőleg drámát irja, kifejezetten a magyar tudo­mányos akadémia, mint hagyományos részére hagyományoztatott. Tekintve, hogy e szerint a kérdésben forgó hagyománynak ha­gyományosa, nem eddig jogi léttel nem biró és majd csak ezután lé­tesítendő jogi személy, hanem az alapszabályszerü rendeltetése sze­rint ilynemű alapítványoknak kezelésére nemzeti érdekből hivatott magyar tudományos akadémia, amely már létező jogi személy: a másodbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott része ezek­ből az okokból helybenhagyandó volt. (1905. decz. 29. 10.069. sz.) 64. Családi alapítvány. A család nevezet alatt a törzs­szülők, valamennyi utódaikkal együtt értetnek. Bpesti tsz.: Felperest Ikeresetével elutasítja. Indokok: A per eldöntésénél lényeges fontossággal bir az, hogy az alapító nejének családjából származó felperes nő egyúttal az ala­pító családjából származónak is tekintendő, s neki is rokona-e? Jogszabályt képez, hogy a család nevezet alatt a törzsszülők valamennyi utódaikkal együtt értetnek. Ezen személyek közti kapcso­lat rokonságnak, azon kapcsolat pedig, mely az egyi'k házastárs és a másik házastársnak rokonai közt keletkezik, sógorságnak neveztetik. Az alapító leszármazók nélkül halt el s így az ő „családja" alatt csak neje és az alapító fölmenői, rokonai alatt pedig a felmenőitől származók tekintetnek, s a neje rokonai vele nem rokonságban, ha­nem csak sógorságban állanaJk. Felperesnő csak az alapító neje családjából, tehát sem az ala­pító nejétől, sem az alapító felmenőitől nem származik: az alapítvá­nyi okirat szellemének megfelelőleg az alapítvány kamataira igényt nem tarthat s igy alperes ennek kiadását joggal tagadta meg, minek folytán felperestől alaptalan keresetével elutasítani kellett. Bpesti T.: Az első bíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. C: A másodbiróság Ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. (1907. nov. 15. 7160. sz.) 65. A felp.-nek az a kötelezettsége, hogy a „T.—Z.-féle ala­pítványiból az alp. részére 250 frt évi járadékot fizessen, nem a T. A. örökhagyó tényén egyedül, hanem a T. A. és a felp. ala­pítvány gondnoksága közt létrejött kétoldalú szerződésen alap­szik. Ezt a kétoldalú szerződést a felp. az alp.-nek fizetni kötele­zett hagyományra nézve érvényességében megtámadni s annak Döntvénytár. 2

Next

/
Thumbnails
Contents