Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

242 A dolgok felperesek vitatta módon gyakorolták volna, bizonyítottnak nem látta. A felperesek által keresetbe vett jognak a megállapítása s illetve az általok eddig is az előadott módon gyakorolt jogok tulajdonképen amint felperesek magok is nevezik keresetökben, a vámszedési jogban (jus 'zelonij) foglalt jogosítványoknak a íoglaiata, amennyiben a sajít perbeli előadásuk szerint, az adománylevéi Kereteit túllépve, nemcsak a kir. adománylevéi engedélyezte országos és hetivásárokkor, hane n mindennap szedik nemcsak a vásárra jövőktől, hanem a vámsorompón átkelni óhajtók mindegyikétől, tekintet nélkül arra, hogy mily ezélból megy a községbe; ilykép ez másnak, mint akár a kövezet használata síb. fejében fizetett illetéknek, akár beviteli vámnak nem tekinthető. Igaz ugyan, hogy forrásaink szerint a helypénz egyidőben a kövezet, bevételi vám és egyéb illetékekkel egybefoglalva is szedetett; azonban a felpereseket a felsorolt illetékek szedése és illetve a vámszedési jogosultságának kimutatás anélkül a helypénz ilyetén beszedésére jogosítottnak a hosszas gyakorlat által sem tekinthetők, mert ebbeli joguk a csatolt és merőben a vásárjogra vonatkozó adományleveleken nem alapszik és mert az a körülmény, hogy e jog gyakorlását azáltal, hogy a csatolt J) és K—M) alatti községi bizonyítványok és illetve a kihallgatott tanukkal bizonyítottan az adománylevéi kelte óta mindig, sőt azt megelőzőleg is háboritatlanul gyakorolták, megszerezték, a közjogi jogosítvány ama jogi természete folytán, hogy az elbirtoklás tárgyát nem képezheti, kizártnak tekintendő. Bár a kir. törvényszék valamely valakit jogszerűen megillető közjogi jogosítvány gyakorlásának módja tekintetében az elbirtoklást helyt foghatónak és ilykép valamely közjogi jogosítvány gyakorlásának módját elbirtokolhatónak tartja, de mert a felperesek gyakorolta jog — fentiek szerint — nem a joguk forrásaként felhozott adományleveleken alapszik, mert továbbá a felperesek gyakorolta jog a vásárjog tartalmát meghaladja és az a vámszedési jogosultság keretébe tartozik, amelyre nézve a felperesek maguk sem állítják, hogy az őket az általuk hivatkozott adomány leveleken kivül nyer ti jogosítvány alapján megilletné, mindezek alapján a felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. Bpesti T.: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indökok: Felperesek keresetökben annak kimondását kérték, hogy a csatolt kir. kiváltságlevelekkel adományozott vásártartási és ebből eredő, illetőleg ebbe értetődő vásárvámjogukat az eddigi módon országos heti és napi vásárokon a városban felállított sorompóknál gyakorolhassák. Az eredetiben becsatolt kir. kiváltságlevelek azonban a vásártartási jognak közelebbi meghatározása és e jog miként való gyakorlásának felsorolása nélkül csak azt bizonyítják, hogy Belényes községnek országos és hetivásárok (nundinae annuariae et hebdomadales) tartása engedtetett meg; ellenben a kiváltságlevelekben a vámokat és vámszedési jogot jelentő telononium és jus telonii elő sem