Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Gyámhatóság felügyelete 195 830. Ha az atya ingatlanait meghatározott évi ellenszolgáltatás kikötése mellett a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorn gyermekeinek birtokába és használatába adta s ezzel gyermekeit az ingatlanokon gyakorlandó gazdálkodást illetően önállósította, mindaddig, mig a közöttük kötött szerződés joghatályos, az ingatlan használatára nézve gyermekei hozzájárulása nélkül mint törvényes képviselő őket is kötelezőleg, jogügyletet kötni nem jogosult. (C. I. G. 120/1907. sz.) 831. Az 1877 :XX. t.-cz. 11. §-a szerint a vagyontalan kiskorú törvényes gyermekeket elsősorban az atya köteles eltartani és nevelni, az 1894:XXXI. t.-cz. 95. §-nak az a rendelkezése pedig, hogy a közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen, csak a házasság felbontása esetére alkalmazandó. A peres felek között megkötött házasság a m. kir. Guriának ítélete szerint csak az 1905. mározius hó 23-án bontatott fel; ekként a keresetbe vett tartás, a házassági kötelék fennállása idejére esik és a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az alperes azt az ígéretet, hogy a fm tartása czimén a felperesnek havi 50 K-t fog fog fizetni, az 1902. évben, vagyis a házasság fennállásának tartama alatt tette. Amikor tehát az alperes a közös kiskorú fiúgyermeket az akkor már tőle külön élő felperes gondozása alatt hagyta és a tartás tekintetében a többször emíitett ígéretet tette, ennek érvényességéhez közjegyzői okiratba foglalás szükséges nem volt, mert ezzel az ígérettel a házastársak nem mint ilyenek egymás közötti vagyoni viszonyaikat szabályozták, hanem az alperes, mint apa a saját "•vermeké eltartásának olyan módját és mérvét az anya hozzájárulásával határozta meg, amely módot és mérvet alperes apa a fiúgyermek eltartásának más módon teljesítése által bármikor megszüntethetett. (C. 1907. márcz. 8. I. G. 743/906. sz.) 832. Ha a kiskorúval kötött szerződés joghatályát maguk a felek a gyámhatóság jóváhagyásától tették függővé, e jóváhagyás még az esetben is, ha törvénynél fogva esetleg szükséges nem is volt volna, a felekre nézve a szerződésnél fogva kötelező. (C. 1906. jan. 30. G. 747/1905. sz.) 833. A kiskorú részére baleseti kártérítési perben követelt életjáradék annak oly törzsvagyonát képezi, mely felett a kiskorúnak atyja s maga a kiskorú gyámhatósági jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhetett. Érvénytelen tehát a megítélendő járadék egy hányadának ügyvédi jutalomdijul való kötelezése is gyámhatósági jóváhagyás hiányában. (A C. VII. polg. t. által elvi jelentőségűnek nyilvánított határozat.) (1906. máj. 15. 2227/905.) 13*