Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
176 Rokonság tási időszakban nejével nem közösült. (C. 1908. okt. 21. 4718/908. sz. III. p. t.) 750. A házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen származásának megállapítása iránti perekben annak a ténykörülménynek bizonyítása bir döntő sulylyal, hogy a férj a gyermek fogamzásának időszaka alatt a nejével nem közösült. Még ha bizonyított lenne is, hogy a nő idegen férfiakkal közösült, az esetben lehetséges, hogy a felperes nejével nemileg érintkezett és a gyermek tőle fogantatott. (C. 1909. nov. 10. 2107. sz.) 751. A férj hagyatéka iránt indított örökösödési perben a születés törvényessége kérdésében az a körülmény, hogy a férj haláláig Amerikában volt és ott vagyontalanul elhalt, elég okot képez arra, hogy a férj a tör vény telenités birói kieszközlése tekintetében állandóan akadályozottnak tekintessék. (C. 1910. jun. 9. 5462/909. sz. a. I. p.) 752. A törvényes öröklés alapjául szolgáló vérségi kapcsolatot vitássá tenni mindazok jogosultak, kiket a megtámadott vérségi kapcsolat nem léte esetében a törvénynél fogva öröklési jog illetne meg. A férj elhalta esetében a gyermek törvényes származását az evégből szükséges előfeltételek fennforgása mellett nemcsak a férjnek közvetlen törvényes örökösei, hanem mindazok jogosítva vannak megtámadni, akik a férj jogán közvetve, vagyis az arra szállandott vagyonban vannak hivatva törvényes öröklésre arra az esetre, ha a születés törvénytelensége következtében megtámadott vérségi kapcsolat nem létezőnek mondatik ki. (C. 3909. nov. 9. 3028/909. sz. I. p. t.) 753. A birói joggyakorlat szerint olyan esetekben, amikor az örökhagyó arról, hogy tőle különváltan élt nejének gyermekei születtek, tudomással nem birt, vagy bármi okból akadályozva volt abban, hogy a nejétől származott gyermekek születése törvénytelenségének kimondása iránt keresetet inditson, az oldalági rokonok is jogositva vannak törvényes örökösödési jognak érvényesítésével kapcsolatban, a leszármazó örökösökként fellépett örökséget igénylők születésének törvényességét keresettel megtámadni és annak az elbírálása, hogy ennek a megtámadási jognak az előfeltételei az adott esetben fenforognak-e? nem a hagyatéki bíróság, hanem a megindítandó örökösödési per bíróságának a hatáskörébe tartozik. C: A kir. Guria a másodbiróság végzését azzal a változással, hogy F. H. G. és örökhagyónak a másodbiróság végzésében felsorolt többi oldalági rokonait utasitja perre, az örökhagyó özvegye, özv. K. M. és ennek a másodbiróság végzésében felsorolt gyermekei ellen azzal a kötelezettséggel, hogy öröklési igényeik érvényesítése iránti