Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

156 Közszerzemény meny telekkönyvi kitüntetése által; a perfeljegyzéssel azért nem, mert annak csak akkor lehetne helye, ha a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztása perrel követelhető volna, ez pedig a fentebbiek szerint meg nem engedhető, de különben is a perfeljegyzésnek a telekkönyvi rendelet és a C. 11. sz. döntvénye szerint csak törlési pereknél van helye; a közszerzemény kitüntetésével pedig azért nem, mert a házasság megszűnte előtt nem lehet meghatározni, van-e közszerzemény. Mindezeknél fogva ki volt mondandó, hogy a házasság tartama alatt a közszerzeménynek sem megosztása, sem biztositása és pedig sem ingó, sem ingatlan vagyonra nézve meg nem engedhető. Magától értetődik egyébiránt, hogy ezen határozat ki nem terjed azon esetre, midőn a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, melyben a közszerzemény megosztása is követelhető, már folyamatban van. Ily esetben mindazon biztositási intézkedéseknek helye lehet, amelyek törvény szerint valamely peres követelés biztosítására nézve helyt foghatnak. (A C. polgári szakosztályainak 1889. márczius 1-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az 1889. április 2-án tartott teljes ülésében.) 665. Ott, ahol a férj főszerzőnek tekintendő, az a körülmény, hogy az örökhagyó neje házi gazdaságot vezetett, hogy abhan szorgalmasan dolgozott, a háztartásban takarékoskodott, egymagában nem elegendő alap a közszerzemény megállapítására. C: A Guria is megállapította, hogy néh. G. Gy. bányafelügyelöi állásánál s az államnál, a dunagőzhajózási társulatnál s magánosoknál teljesített szákértői működésénél fogva a honorátiorok közé tartozott. | m, Ezen az alapon az örökhagyó a házasság tartama alatt szerzett vagyonban főszerzőnek tekintendő. Ez a körülmény nem zárja ki ugyan annak a bebizonyítását, hogy a 'hagyaték, vagy annak egy része más uton a feleséggel közösen szereztetett, amely vagyonérték aztán közszerzeménynek lenne tekintendő; ámde erre vonatkozólag a felperes elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott, mert az a körülmény, hogy az örökhagyó neje házi gazdaságot vezetett, hogy abban szorgalmasan dolgozott, hogy a háztartásban takarékoskodott, egymagában nem elegendő alap a kczszerzemény megállapítására, annál kevéssbbé. mert az örökhagyó neje vagyontalan lévén, a gazdaság utján való esetleges szerzés alapja a nő vagyona nem lehetett. (C. 1908. decz. 3. 3119/1908. I. p. t.) 666. Magyarországi illetőségű magvar állampolgárnak házassága alatt szerzett vagyona közszerzeroény akkor is, ha az Horvátországban szereztetett. (C. 1909. jan. 27. 4754/908. sz. I. P. t.) 667. A közösen kezelt és használt vagyonra nézve a házasság tartama alatt mindegyik házasfél csak a vagyon közös kezelésébe, illetve használatába való bocsátását követelheti az esetben, ha abból a másik házastárs által jogtalanul kizáratott, ellenben a va-