Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

154 Közszerzemény teszi szükségessé, sem a hagyaték átadását nem akadályozza. (5106/1888. sz.) 660. C: A közszerzeményhez való jog a válóperben is — viszonkeresettel is — érvényesíthető. (1955/1901. sz.) 661. A közszerzeményi igény elévülésének kezdőpontja. C: A közszerzeményi igény az egyik közszerző házastárs halálával vált érvényesithetővé, amennyiben tehát az nem érvényesíttetett, az igény elévülésének F. Magdolna kiskorú örökösei és azok apja D. János közt. kellett volna kezdetét venni, minthogy azonban D. Rozália 16 éves korában 1869 november 16-án, D. Erzsébet pedig 18 éves korában 1875. november hó 16-án mentek férjhez és igy az apai hatalom alól férjhezmenetelükkor kerülték ki, gyermekek és szülök között pedig, mig a szülői hatalom tart, az elévülés kezdetét nem veheti, nyilvánvaló, hogy a keresetileg követelt közszerzeményi igény elévülése csak 1869. november 16-án, illetőleg 1875. november 16-ával vehette kezdetét, 1869. november 16-tól pedig a keresetnek 1901. január 9-én történt beadásáig az elévülésre kellő 32 évi idő el nem telt. (1727/1903. sz.) 662. A fennálló jog szerint a közszerzemény a másikkal szemben vétkes házasfelet is megilleti és sem kitagadási, sem érdemetlenségi ok a közszerzeményre nincs. — Állandó gyakorlat. 663. Az örökölt telken létesített építkezés közszerzemény. (C. 1888. okt. 27. 3377. sz.) Közszerzemény biztosítása. (41. sz. tüh.) 664. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni. Indokok: A dolog természetéből folyik, de az 1723:XLIX. t.-cz. világos rendeletéből is kitűnik, hogy csak azt lehet szerzeménynek tekinteni, ami az adósságok kifizetése és az ősi javak kiegészitése után fenmarad. Ezen jogi szabály teljesen alkalmazást nyer a házasság tartama alatt a házasfelek által együtt szerzett vagyonra is. Minthogy pedig a házassági kötelék a házasfelek élete fogytáig, vagy annak törvényes felbontásáig tart, s ezen időtartam alatt a házasfelek vagyoni állapota több rendbeli esélynek van kitéve s amint kedvező körülmények között a házasfelek saját külön vagyonukat meghaladó értékkel gyarapodhatnak, ngy balesetek miatt nemcsak a már összegyűjtött szerzemény, de a saját külön vagyon is elfogyhat, avagy legalább a már bizonyos időben együttlevő vagyon értéke apadhat, ebből következik, hogy csak a házassági kötelék megszűntével áll be azon