Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Közszerzemény 149 634. A közszerzeményre való jog a házastársak közös gazdálkodásán és életközösségén alapszik, ha a hagyatékhoz tartozóul megállapított vagyon a házastársak tényleges különélése idejében szereztetett, a nőnek közszerzeményi joga a hagyatékhoz egyáltalán nincs. (C. 9194/1890. sz.) 635. Házasságon kivüli együttélésből közszerzeményi jogok le nem származhatok. (C. 389/1888. sz.) 636. Azt a nőt, aki férje részéről szenvedett bántalmazása miatt volt kénytelen az együttélést megszakítani, az elhagyás közszerzeményi jogától meg nem fosztja. (C. 1897. nov. 30. 2097. sz.) 637. Oly esetben, midőn a házasfelek törvénynél fogva közszerzőknek tekintetnek, törvényes vélelem szól a közösség mellett minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az ellenkezőt állítja. A törvényes vélelem megerőtlenitésére pedig nem elegendő sem azon tény, hogy a szerzési jogügylet csupán az egyik fél nevében köttetett vagy valamely ingatlan csak egynek nevére íratott, sem annak kimutatása, hogy az illető fél önálló, öröklött vagyonnal birt, hanem tüzetesen bizonyítandó e külön vagyon beruházása a házasság alatti szerzeménybe. Azon körülmény, hogy házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyont az egyik házastárs saját nevére irattá, a másik házastárs közszerzeményi jogára kihatással nincs. A házasság tartama alatt történt vétel utján szerzett birtok, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak egyike hozzájárult-e vételéhez és mennyiben és hogy a vételár ki lett-e és mikor fizetve: közszerzeménv. (C. 1899. ian. 12. 4430/1898. sz.) Azonos: C. 5168/1902., 5497/1877. és 344/1885. sz. 638. A közszerzemény törvényes vélelme akkor áll, ha a szerzési okiratból kitűnik, vagy bizonyittatik, hogy a vagyon a házasság tartama alatt visszterhes szerződéssel szereztetett; ez esetben í;zt, hogy a vagyon nem közszerzemény, az ezt állító fél tartozik bizonvitani. (C. 1903. ápr. 29. 4946. sz.) Azonos: C. 3342/1903., 4824/1900., 5642/1887., 2563/1883., 1472/1883. 639. Az egyik házastársra örökség utján szállott pénzen vett és a telekkönyvben az ő tulajdonául bejegyzett ingatlan ennek a házastársnak öröklött pénzét helyettesítő külön szerzeményét képezi. — Az ingatlan értékemelkedése egymagában nem alapja a közszerzeménynek. — A nemesrendü férj neje csak akkor és csak aiün'iban lehet közszerző a férje által szerzett vagyonban, ha neve a fassió-levélfoe beíratott vagy amennyiben a szerzés alapjául az ő vagyona szolgált. (C. 1900. jan. 9. 4409/1899. sz.)