Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Közszerzemény 147 tárgya a közszerzemény kielégítéséül beszámíttassák, a fenforgó körülményekből megállapítható. (C. 1907. nov. 5. 6962. sz.) = Azonos: C. 6439/1896. 625. A férj nejétől visszakövetelheti a férj keresményéről kiállított takarékbetéti könyvecskét még akkor is, ha tudtával a neje nevére állíttatott ki, mert a házasság alatti szerzemény felett, de ennek nemlétében még a hozomány felett is a férj rendelkezik, a nő csak abban az esetben birna joggal a neki átadott és saját nevére betett összeghez, hogy ha bizonyította volna azt, hogy a férj azt neki ajándékozta. (C. 1907. máj. 15. 3215. sz.) 626. Az id. törv. szab. 3. §-a által a javak jogi természete között korábban létezett különbség megszüntettetvén, az 1840. évi VIII. t.-cz. 19. §-ának ide vonatkozó rendelkezése az id. törv. szabályok hatályba lépte után szerzett ingatlanokra nézve többé hatályban levőnek nem tekinthető. (C. 1907. nov. 19. 9701/1906. sz.) 627. A nemesekre nézve a közszerzemény tekintetében a régi magyar törvények az ideigl. törv. szab. által visszaállíttatván, a házasság alatt szerzett ingatlanokra a főszerző a (nemes) férj lévén, ezek az ingatlanok közszerzeménynek nem tekinthetők, hacsak erre külön megállapodás nincsen, vagy ha nem bizonyittatott, hogy a szerzemény alapja a nő külön vagyona. (C. 7703/1900. sz.) 628. A férjnek mint főszerzőnek rendelkezési jogát az a körülmény, hogy a házas együttélés később, a közös szerzés után félbeszakittatott, az érvényben álló jogszabályok szerint egyáltalán nem korlátolhatja, még akkor sem, ha nem a nő, hanem a férj távozott a közös lakásból. (Debreczeni T. 1906. jun. 20. G. 85. sz.) 629. Az ügyvéd nejét a férje hagyatékából közszerzemény czimén mi sem illeti meg, miután a férj tekintendő főszerzőnek. (C. 1905. okt. 4. 1814/1904. sz.) 630. A közszerzeményi vagyon jellegét nem az határozza meg, hogy az egyes ingók a házasság tartama alatt szereztettek-e, hanem közszerzeményt az a vagyonértéktöbblet képez, mely a házasság megkötése és annak megszűnése alkalmával létezett vagyon között mutatkozik; igy tehát az a körülmény, hogy valamely ingó és ingatlan vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a közszerzeményi minőséget még meg nem állapitja. (C. 5500/1903. és 3054/1884. sz.) Hasonló: C. 2551/1889. sz. 631. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanok közszerzeményi minőségén az, hogy azok csak a férj tulajdonául jegyeztettek be, még akkor sem változtat, ha ez a nő beleegyezésével is 10*