Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Közszerzemény 145 ideiglenes törv. szab. 21. §-a szerint az ingatlan dolgokat tárgyazó jogviszonyok azon terület joga szerint itélendők meg, amelyen az ingatlan fekszik, az elsőbiróság Ítélete a kereset időelőttiségére vonatkozó indokából, a m. kir. Guria 41. sz. polg. döntvényének felhivásával volt helybenhagyandó. Curm helybenhagyta. (1905. szeptember 6. 416/1905. P.) 619. Közszerzeménynek tekintendő a házasság tartama alatt szerzett ingatlan s ezen az sem változtat, hogy a férj a hozományi összeget ferditotta az ingatlan vásárlására s ez a körülmény nem szolgálhat alapul arra, hogy az ingatlan a hozományt helyettesítő ái4i vagyonként ítéltessék meg a nő szüleinek. (C. 1906. nov. 2. 6986/1905. sz.) 620. A különvagyonnak eíenyészése egészben a különvagyonnal birt házasfél terhére esik s igy értékének a közszerzemény megállapításánál leendő számbavétele nem igényelhető. Indokok: Az alp. különvagyonát képezett eladott malomilletőség vételára az utóbb vásárolt hajómalom-illetőségbe fektetettnek lévén tekintendő, ez az illetőség az eladottal azonos jogi tekintet alá esik, az utóbb vásárolt malom azonban elégett, már nedig a különvagyonnak ilyen módon való eíenyészése egészben a különvagyonnal birt házasfél terhére esik s igy alperes az értéknek a közszerzemény megáílapitásánál leendő számbavételét nem igényelheti. (1908. ápr. 10. 2648/907. sz.) 621. Nincs ugyan törvény által tiltva, hogy a házastársak közszerzeményi jogaikat a törvénytől eltérően szabályozzák, tehát hogy a törvény szerint őket megillető közsserzeményi jogról le is mondjanak és ez a szerződési szabadságuk, amennyiben még tényleg nem létező vagyonra vonatkozik, a leszármazőikat megillető kötelesrész által sem korlátoztatik, mivel köteles rész csak a már meglevő vagyonból illetheti a leszárinazókaí. Olyan közszerzemény i vagyonra nézve azonban, mely már a közsserzeményi jogról való lemondás időpontjában a házassági együttélés tartama alatt ténvleg megszereztetett, a lemondás a leszármazók köteles részét nem sértheti. (C. 1907. márcz. 7. 657/906.) 622. Az ideigl. törv. szab. 13. §-a által a közszerzeményi jog tekintetében a jász-kun statútumok fenn vannak tartva. Ezeknek rendelkezései szerint a jász-kun nő a házassági kötelék puszta ténye által még nem válik közszerzővé, — hacsak a házastársak a szerzeményi közösséget meg nem állapították, vagy a szerzés alapja nem a nő külön vagyona volt, vagy a szerzési okiratba a nő közös szerzőül be nem vezettetett. (A C. V. polg. tan. elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. 9835/1904.) Ecntv^ytúr. 10