Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Hozomány 141 nem teljesített tehermentesítést kérni. (C. 1908. okt. 21. 476/908. sz. a. VT. p. t.) 601. A házasság tartama alatt, külön kikötés nélkül, a feleség hozományköveteiésének biztosítását nem igényelheti; e részben még a válópernek megindítása sem teremt kedvezőbb helyzetet. (C. 1908. decz. 29. 5055. sz. a. VI. p. t.) 602. A feleség a részére kikötött hozomány felett a férjét megillető haszonélvezet sérelmével, illetve a hozomány rendeltetésének meghiúsításával nem rendelkezhetik. Hozományáról a nő akkor is lemondhat, ha az neki még át nem adatott. C: A felpereseknek még további 231 K tökét s járulékait megítél. Indokok: A hozomány a házassággal járó és a férjet terhelő kiadások könnyébbitésére szolgálván s igy annak haszonélvezete a férjet illetvén, kétségtelen, hogy a feleség a részére kikötött hozomány felett a férjet megillető haszonélvezet sérelmével, illetve a hozomány rendeltetésének meghiúsításával nem rendelkezhetik. A jelen esetben azonban nem a hozomány haszonélvezetének sérelméről, sem ilyen sérelem esetleges kiegyenlítéséről, hanem arról van szó, vájjon az örökhagyó feleség életében lemondott-e joghatályosan a szerződésben részére a szülők, a felperesek által kötelezett hozománynak ama részéről, amelyet a felperesek még át nem adtak? s hogy az e részben bekövetkezett s az F) a. okirattal igazolt lemondás ellenére a férj jogosult-e igényelni azt, hogy elhalt nejének hagyatékához számittassék a hozománynak az a része, mely még át nem adatott s amelyről, mint át nem adottról az örökhagyó lemondott. E részben a kir. Curiának jogi álláspontja az, hogy a hozomány tulajdonjoga az örökhagyót illetvén, az ebből eredő rendelkezési jogánál fogva örökhagyó az emiitett hozományról a felperesek javára annál is inkább joghatályosan lemondhatott, mert a kötelesrész szempontjából leszármazók nem lévén, csakis a felperesek vannak érdekelve s igy a kötelesrész sérelméről szó sem lehet. Ezekhez képest az örökhagyó hozományának szóban forgó része az örökhagyó hagyatékához nem tartozván, abban a 2. r. alperes nem is örökölhet, miért is alperesek az általuk átvett 1708 K hozománynak csak azt az egynegyed részét tarthatják vissza, amely törvényes öröklés czimén (Optk. 758. §.) a másodrendű alperesre hárult, a további háromnegyed részt, vagyis 1281 K-t pedig az örökhagyó szüleinek kiadni kötelesek. G. 1910. márczius 21. 143/910. sz. I. p. t.) 603. A nő által férjhezmenetele alkalmából kapott bútorok, ágynemüek és egyéb tárgyak, melyek a háztartáshoz szükségesek és melyek a házasság megkötésekor a férj közös birtokba és használatába adattak, nem a nő külön vagyonának, hanem a hozomány jogi természetével bíró tárgyaknak lévén tekintendők, azokat a nő nem az ideiglenes különváláskor, hanem csak a házassági kötelék