Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

120 A házastársak személyes viszonya egymáshoz meszeiénél fogva a S. E. i. §-ának í. pontja alá esik. (1904. nov. 26. I. G. 349. sz.) 505. A megbocsátás joghatálya az ideiglenes nőtartás kérdésében. C: Az által, hogy az egyik házastárs a házastársi kötelességnek a másik házasfél részéről történt súlyos megszegése után is azzal a házastársi együttélést folytatta, utóbbinak csakis addigi magaviselete tekinthető megbocsátottnak, ami azonban nem jogositja fel a vétkes felet arra, hogy a hitvestársi hűséggel meg nem egyező magaviseletet továbbra is folytassa. (1904. nov. 4. G. 292. sz.) Azonos: C. I. G. 322/1904. sz. G. I. G. 79/1905. sz. 506. Katonai házassági biztositék. Harmadik személy által nyújtott biztositék kamatainak megosztása a házassági életközösség megszakítása esetében. Tekintve tehát, hogy a házassági biztositék kamatja mind a két házastárs számára, az álláshoz illő életmód javitása czéljára köteleztetett és felp. a nejét és gyermekét 1901. szeptember 1-től kezdve már házassági életközösségben nem tartotta és az álláshoz illő módban nem részesítette, ennélfogva felp. ez időtől kezdve a biztositék kamatjának csak a felerészét igényelheti jogszerűen a maga számára, mig annak másik fele részére E. M. tarthatott jogszerű igényt. C. I. G. 460/1904. sz.) 507. A törvényes birói gyakorlat szerint a házastársak különválása esetében a nő férjét eltartani nem köteles. (C. 1904. I. G. 420. sz.) 508. Az ideiglenes nőtartás megállapításánál nem az az irányadó, hogy a nő olyan értelemben folytasson erkölcstelen életet, amint az a törvénytelen gyermek tartása iránti perekben az anyára nézve a kereseti jog elenyészése tekintetében felállíttatik; hanem az, hogy követett-e el a nő olyan tényt, melylyel a női tisztességet és hűséget megszegte. Ily ténynek tekintetett az, hogy a nő házasságon kivül szerelmi viszonyt folytatott. (C. 1906. január 9. I. G. 521/1905. sz.) 509. Minthogy a férj társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő lakásról gondoskodni és nejét rokonainak bántalmazásától megvédeni tartozik, alp. pedig, a tényállás szerint, noha két háza és három beltelke van, határozottan kijelentette, hogy a rokonai által kijelölt pajtából máshova menni nem hajlandó: levonható a jelzett tényekből az a jogi következtetés, hogy a felp.-re nézve a házassági életközösségnek folytatása tür-