Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

llü 1894 : XXXI. t.-cz. 142. S-a got kötött, Minthogy pedig a felperes volt lakhelye szerint illetékes törvényszéknek Ítélete nemcsak a felperesre, mint akkor még ausztriai állampolgárra, hanem alperesre — mint szintén ausztriai állampolgárra — sem tekinthető kötelezőnek, mert felperes azt ki sem mutatta, hogy alperes az előző különélés tartama alatt az ausztriai államkötelékből elbocsáttatott s a bajor állampolgárságot Aisszanyerte: a másodbiróság által ily körülmények között nem volt kimondható, hogy a bajor bíróság bontó Ítéletének hatálya az alperesre kötelező volt s ebből kifolyólag az 1894:XXXI. t.-cz. 142. §-a hivatalból helytelenül alkalmaztatott s igy miután felperes utóbb a magyar állampolgárságot megszerezte, a magyar állampolgár házassági perében pedig az idézett t.-cz. 114. §. értelmében csak a magyar biróság Ítélete hatályos, a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával a bontás kérdésének érdemi eldöntését elrendelni kellett. (C. 1902. október 9. 4494. sz.) 465. Ha a házasság a házassági törvény hatálybalépte előtt az egvik házasfélre nézve megsemmisíttetett, a másik fél, utalással a házassági törvény 142. §-ára, analógia utján kérheti, hogy a megsemmisitő ítélet hatálya reá is kiterjesztessék; mert a törvénynek nem lehetett az az intencziója, hogy a 142. §-ban adott jogot ne biztosította volna a „másik házasfélnek" a házasság megsemmisítése esetén is, s mert a házasság megsemmisítése eredményére nézve a felbontással egyenlő hatályúnak tekintendő. (C. 1903. november 25. 6224. sz.) 466. A H. T. 142. §-ának alkalmazása esetén a vétkesség kérdésében való határozathozatal ki van zárva. (C. 1897. szept. 7. 4913. sz.) = Hasonló: C. 1896. szept. 1. 1911. sz. 467. Magyar állampolgárrá vált külföldiek átváltoztatást kérhetnek-e? C: Arra az esetre, amidőn külföldiek közt külföldön kötött házasságnak felbontását az előbb magyar állampolgárságot nyert házasfelek valamelyike utóbb létrejött tények alapján kéri, a H. T. 115. §. külön rendelkezvén még arra az esetre is, ha a házasfelek a külföldi biróság által ágy- és asztaltól már elválasztattak, a H. T. 141. §. ily esetben alkalmazást, nem nyerhet, egyfelől azért, mert a 115. §. külföldi biróság elválasztó Ítéletének felbontóvá változtatása iránt nem intézkedik és a 141. §. rendelkezésére sem utal. hanem a megjelölt fel!étel mellett a házasságot felbornthatónak mondja ki; de másrészt azért sem, mert a 141. §-ban felemiitett az alatt az Ítélet alatt, mely felbontóvá átváltoztatható, kétségkívül csak magyarországi biróság által hozott Ítélet érthető; helyesen járt el tehát a másodbiróság akkor, •i 7nidőn a prágai tszók által hozott elválasztó elválást engedélyező