Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 1 Ki—187. S-ai 442. Minthogy az 1879 :L. t.-cz. 34. §-a értelmében elveszti magyar állampolgárságát azon nő, aki nem magyar állampolgárhoz megy férjhez és a felperes azt, hogy ezen törvény 41. §-a alapján magyar állampolgárságát visszhonositás utján visszaszerezte volna, maga sem állit ja: ő is württembergi honos. Tekintve pedig, hogy az 1894: XXXI. t.-cz. 116. §-ának rendelkezéséhez képest külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak az esetben járhat el, ha Ítélete hatályos abban az államban, a melynek a házasfelek polgárai és tekintve, hogy felperes ennek az előfeltételnek a fenforgását ki nem mutatta . . . jelen házassági perben a magvar hiróság hatásköre meg nem állapitható. ÍC. 1909. jun. 15. 1837. sz.) 443. A magyar honosság kimutatására egy magyarországi város által kiállitott illetőségi bizonyítvány nem alkalmas. (C. 1906. május 3. 840. sz.) 117. §. 444. A H. T. 117. §-ának első bekezdése alapján a nő csakis érvénytelenítési s nem bontási pert indíthat. C: A H. T. 117. §-ára a felperes keresetét azért nem alapithatja, mert azt nem érvénytelenség hanem bontás iránt indította. A H. T. 116. §-a alapján pedig a hazai bíróság eljárásának azért nincsen helye, mert alperes külföldi honosnak lévén jelezve s felperes férje illetőségéhez tartozván, a felek házassága külföldiek közötti házasságnak tekintendő, már pedig a H. T. 1 L6. §-a értelmében külföldiek házassági perében magyar bíróság csak azon esetben járhat el, ha Ítélete hatályos abban az államban, melynek ők polgárai. Miután tehát felperes keresetlevelében, annak bizonyítására, hogy a magyar bíróságnak válóperekben hozott ítéletei Ausztriában, melynek felek állampolgárai, hatályosak, semmi bizonyítékot sem hozott fel. az alsóbiróságok az ezen kereset iránti eljárást helyesen utasították vissza. (C. 1902. február 18. 7468. sz.) 127. §. 445. A cselekvőképtelenségnek a házasság kötésekor kell í'cnnállania; . s ha a csak időleges és a házasság kötésekor fenn nem állott csekélyebb mérvű kóros állapot a házasság tartama alatt állandó jellegűvé is vált és fokozódott, ez alapon a teljesen önjogu személylyel kötött házasság meg nem támadható. (C. 1899. november 2. 3723. sz.) 137. §. 446. Ha a H. T. 137. §-ban emiitett folyamatban levő perek a törvény parancsoló rendelkezése daczára sem tétettek át az illetékes kir. bíróságokhoz, ngy az azokban bontó okul felhozott körülmények elévülése szünetel. A H. T. 137. §. értelmében az egyházi bíróságoknál folya-