Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

96 1S94 : XXXI. t.-cz. 102. §-a 409. A nőnek az a magatartása, mely szerint férje ellen, aki már előzően idegbetegsége miatt elmegyógyintézetben volt ápolás alatt, állítólagos visszaesése miatt újból gondnokság alá helyezési eljárást tett folyamatba, nem tekinthető olyan sérelmesnek, hogy e miatt a nő ideiglenes tartásra érdemetlenné vált volna. (C. 1905. márczius 17. G. 34.) 410. A nő nemcsak azokból az okokból tagadhatja meg a férjével az együttélést, melyek miatt a házasság felbontása törvényesen kérhető, hanem minden oly okból, mely az együttélést lehetetlenné teszi és nincsen oly jogszabály, vagy joggyakorlat, mely szerint a tartás iránti igény fél év alatt elévülne. (C. 1905. január 27. I. G. 486. sz.) — Azonos: C. I. G. 305/1900. és C. I. G. 135/1902. sz. 411. Alperes felperes elől az élelmi szereket s még a kenyeret is elzárta, felperest az együttélés tartama alatt egy gyermek élelmezésére szükséges élelemmel sem látva el, éheztette; már pedig ez a körülmény elégséges indokul szolgál arra, hogy felperes alperessel az együttélést megszakítsa és alperestől külön eltartását követelhesse. (C. 1905. május 20. I. G. 52. sz.) 412. Ha a férj jövedelmei emelkedtek, ugy a nőnek a megítélt járadék felemelése iránti keresete pusztán abból az okból, hogy férjével együtt nem él, el nem utasítható, mert a házassági jogviszony peres felek között azóta is folyton fennáll és hogy az életközösség helyre nem állhatott, annak a férj magaviselete az oka. (C. 1905. deczember 7. I. G. 299/1905. sz.) 413. A felebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján, felperes a különélés ideje alatt a hitvestársi hűséget megszegte; már pedig az anyagi jog szabályai szerint külön eltartásra nem bir jogos igénynyel az a nő, aki magát arra érdemetlenné tette, oly jogszabály pedig nincs, hogy a férj nejét minden körülmények között eltartani köteles lenne. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felperes eltartási igényét a közbejött érdemetlenség indokából megszűntnek kimondotta és ennek útjában nem áll az, hogy peres felek egyezség szerint a különélés esetére a nőtartást szerződésileg szabályozták, mert ily szerződés esetén is, ha az ellenkező kifejezetten ki nem köttetett, a tartási kötelezettség megszűnik abban akkor, ha a nő magát erre érdemetlenné tette. (C. 1905. ápr. 8. I. G. 677.) — Azonos: C. I. G. 118/1908. sz. 414. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint a visszatérő időszakokban fizetendő tartás után kamat nem állapitható meg. (C. 1905. január 7. G. 445/1904.)