Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
IS94 : XXXI. t.-cz. 102. §-a 399. Jogszabály az, hogy a férj, aki az együttélés megszüntetéséibe és annak fentartására okot nem adott, nejét csak saját házában eltartani és betegségében ápolni tartozik, külön helyen gyógykezeltetni pedig vagyoni tehetségéhez képest is csak akkor, ha a nő különélése nem a házassági különélés fentartásának szándékával történik, ennélfogva a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabálvt felperes elutasításával. (C. 1899. decz. 1G. I. G. 476. sz.) — Azonos: C. 9247/1895. sz. 400. Jogszabály az, hogy amennyiben a férj a tőle eltávozott nejét nem hajlandó visszafogadni, a feleknek viszonyai olyan természetűek, amelyek a nő visszatérhetését kizárják, s a férj nejével szemben nem képes oly tényeket kimutatni, amelyek a házastársi együttélés felvehetését lehetetlenné teszik, a férj neje részére tartásdíjban marasztalandó még az esetben is, ha meg van állapítva, hogv eredetileg a nő hagyta el alapos ok nélkül a férje házát. (C. 1900. I. G. 215. sz.) 401. Általános jogszabály az, hogy a nő férjétől ideiglenes különtartást csak akkor jogosult követelni, ha a házas együttélés megszakítása a férj ténykedésére vezethető vissza. (C. 1900. szeptember 21. I. G. 292. sz.) — Azonos: C. I. G. 305/1900., C. I. G. 77/1897. 402. A házassági válóperben megítélhető végleges női tartásdíj biztosítására törvényileg kimondott biztosítási kötelezettség ki nem terjeszthető az ideiglenes nőtartási díjra, amely utóbbira vonatkozó ítélet rendelkezései a házassági válóperbeli Ítélettel önként hatályukat vesztik. (C. 1902. ápr. 18. I. G. 660/1901.) 403. Az ideiglenes nőtartás iránti pernek czélja éppen az, hogy mindaddig, inig a válóperben eljáró biróság jogerős Ítéletet hoz, a nő eltartásáról gondoskodva legyen, ép azért nincs helye annak, hogy az ideiglenes nőtartás iránti per a válóper végleges befejezéséig felfüggesztessék és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert a tényállás szerint nem nyert megállapítást az, hogy felperes az ellene az alperes férje által megindított válóperben az ideiglenes nőtartás iránt indított jelen pert megelőzőleg támasztott volna viszonkeresetet a végleg'es tartás iránt. <C. 1901. július 4. I. H. 30. sz.) 404. Ha a férjétől különváltan élő nő közös kiskorú gyermekeiket maga tartja el, ugy joga van e tartás egyenértékét a férjtől követelni, kivéve, ha a nő férjét minden jogos ok nélkül hagyta el, mely esetben ideiglenes tartásdíjat sem a maga, sem gyermekei részére követelni nem jogosult. Igaz ugyan, hogy amennyiben a házastársak elváltán élnek és