Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

86 Magánjog mult el. E gyermeket ennélfogva a második férj — mint jogilag vélelmezett atyjának hagyatékában örökjog illeti még azon esetben is, (h.a az első férj hagyatékában — mint törvényes örökös — szintén rész'esittetett. Curia 5472/1873. Gr. VII. 223. 1. Gl. II. 1. 316. 1. A házasságban született gyermek törvényességét a férj örökösei csak akkor vannak jogositva megtámadni, ha a férj a gyermek születésének törvénytelenségéről nem birt tudomással, vagy a törvényesség megtámadására szükséges lépések megtételében gátolva volt. Nem fogadható el a férjet a gyermek származásának megtámadásában gátló akadálynak az a körülmény, hogy az anyakönyvi bejegyzésnél fogva a gyermeket törvénytelen származásúnak tekintette, mert a születésekről vezetett anyakönyvek1, csak a születés és keresztelés idejére és körülményeire, vagyis azokra a tényekre nézve képeznek teljes hitelt érdemlő közokiratot, melyeknek megállapítására hivatva vannak. A törvényes vélelemmel szemben vitássá vált származás kérdése azonban kizárólag a biróság által lévén eldönthető, az oly gyermekek származására nézve, kiknek fogamzási időszaka a házasság tartamára esik, a születési anyakönyvekbe foglalt ellenkező bejegyzések a közokirat jellegével nem birnak, azok tehát birói határozat nélkül a származás kérdésére nézve önálló bizonyítékot nem szolgáltatnak. C. 1900. nov. 13. 2647/1900. sz. Gr. VII. 223. 1. Gl. II. 1. 328. 1. A házasság tartama alatt született gyermekek törvénytelen származásának vitatására a férj jogutódai csak abban az esetben vannak jogosítva, ha a törvénytelen származás iránti eljárást már maga a férj' megindította, de be nem fejezhette, vagy ha bizonyittatik, hogy a férjnek a gyermekek születéséről egyáltalában nem volt tudomása, avagy az eljárás folyamatba tételében bekövetkezett haláláig folyton akadályozva volt. C. 1904. febr. 4. 4907/903. Gr. X. 62. 1. A törvényes születés megtámadásának joga a férj örököseire átszáll, ha a férj annak gyakorlásában akadályozva volt, vagy a születés törvénytelenségéről tudomással nem birt. Lelki kényszer és betegség mint akadály. Terhesség felismerése a hatodik hónapban. Ujitott per. C. 1904. decz. 13. 4225. Gr. XI. 319. 1. Az atya halála után született gyermek törvénytelenitése. A 300 napon belül való fogamzás megállapítása. C. 1904. nov. 15. 3128. Gr. XI. 318. 1. A nő férjétől a törvénytelenitendő gyermek születése előtt évekkel különvált, más községbe ment s ott egy más férfival élt együtt, aki az ezen viszony alatt született gyermeket az anyakönyvvezető előtt tőle származottnak kívánta bevezettetni. Bizonyítva lévén az, hogy a házasfelek a különélés alatt egy eset kivételével, midőn a nő fériét nagy betegsége alatt meglátogatta, egymáshoz nem közeledtek, sőt a már két évvel a gvermek születése előtt folyamatba tett békéltetési kísérletek sikerre nem vezettek, a férjnek megítéltetett a póteskü, hogy a kritikus időben nejével nem közösült. Cüria 1900. november 27. 3552. sz. Gr. VII. 224. í. A szentszék által ígytól és asztaltól határozatlan időre történt elválasztásnak az volt a hatálya, hogy a házastársak között törvényszerűen megszüntettetett az életközösség, amelyre a házasság tartama alatt született gyermekek nemzésére vonatkozó vélelem szükségkép alapítandó. Ha tehát ezen tényleges elválasztás idejében a nőnek gyermeke született, ugy a törvényes születés bizonyítása végett az bizonyítandó, hogy a felek a fogamzás időszakában az életközösséget visszaállították, vapy hogy egvmással a nemzésre következtethető módon érintkeztek. De az a körülmény, hogy a felek időnkint ery községben tarózkodtak, a származás törvénytelenségének megállapítását ki