Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

80 Magánjog ítéltessék meg a nö szüleinek. C. 1906. nov. 2. 6986/905. V. sz Gr. XIV. 566 1. Nincs Ugyan törvény által tiltva, hogy a házastársak közszerzeményi jogaikat a törvénytől eltérően szabályozzák tehát, hogy a törvény szerint, őket megillető közszerzeményi jogról le is mondjanak és ez a szerződési szabadságuk, amennyiben még vényleg nem létező vagyonra vonatkozik, a íeszármazóikat megillető kötelesrész által sem korlátoztatik, mivel köteles rész csak a már meglevő vagyonból illetheti a leszármazókat. Olyan közszerzeményi vagyonra nézve azonban, mely már a közszerzeményi jogról való lemondás időpontjában a házassági együttélés tartama alatt tényleg megszereztetett, a lemondás a leszármazók köteles részét nem sértheti. C. 1907. márcz. T. 657/906. Gr. XIV. 567. 1. Az ideigl. törv. szab. 13. §-a által a közszerzemény i jog tekintetében a Jász-Kun statútumok fenn vannak tartva. Ezeknek rendelkezései szerint a jász-kun nö a házassági kötelék puszta ténye által még nem válik közszer'.övé, — hacsak a házastársak a szerzeményi közösséget meg ;iem állapították, vagy a szerzés alapja nem a nő külön vagyona volt, vagy a szerzési okiratba a nő közös szerzőül be nem vezettetett. A C. V. polg. tanácsának elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. G. 1906. ápr. 6. 9835/904. P. Gr. XIV. 567. 1. A Jász-Kun V. St itutum 1. §-a szerint a férj az egész közszerzeményről szabadon rendelkezhetik s az 1. §-ban körülirt jogokat az özvegy csak akkor érvényesítheti, ha a férj nem rendelkezett. C. 1907. május 7. 2046/906. Gr. XIV. 568. 1. A nő külön vagyonára vonatkozó bármely jogviszonyban a férj a nőt meghatalmazás nélkül nem képviselheti. B. 1905. márcz. 7. 22. I. G. 444/904. T. IX. 216. 1. A nő által önállóan szerzett dolgok a férj hitelezői kielégítésére nem fordíthatók. 13. 1905. ápr. 26. 1. G. 563/904. T. IX. 64. 1. Sem a hozományként a férj házához vitt kihúzásitási ingók, sem azok az ingók, amelyeket a nö — bár a saját külön vagyonából — de a közös hrztartás czéljaira, a házas együttélés tartama alatt szerez és a felek közös használatba is vettek (vasaló, zsámoly, konyhaszekrény), nem képeznek olv külön vagyont, amelyek felett a nö a házasság tartama alatt korlátlanul rendelkezhetnék. D. 1904. nov. 24. G. 162/904. T. IX. 348. 1. A közszerzemény megosztásának módozataira vonatkozó jogszabályok a férjnek a házasság tartama alatt fennálló rendelkezési jogát nem korlátolják, sőt nem is érintik D. 906. jun. 20. G. 85/T. X. 303. 1. V. ö. fentebb ugyanez esetet. Minden házastárs a házasság tartama alatt is külön vagyonnal birhat és ha abban mindkét házastárs közösen gazdálkodik, annak a külön vagyonnak jövedelme közszerzeménynek vélelmezhető ugyan, de a jövedelem felett a rendelkezési jog azt a házastársat illeti, amelyiknek külön vagyonából ez tulajdonképpen eredt, miért is az a másik házastárs adósságai fejében a házasság tartama alatt le nem foglalható. Po. 906. nov. 26. G. 126. T. XI. 746. 1. A házasság fennállása alatt a közszerzemény egyáltalán nem jöhet figyelembe. B. 906. szept 18. I. G. 201. T. XI. 180. 1 A hitbér. A hitbér a házassági hűség jutalmául szolgál, azt tehát elveszti az a nő, aki férjét alapos ok nélkül elhagyja, mert az ilyen elhagyással megsértette a köteles hűséget. G. 7104/98., 5883/902. Gr. VII. 206. 1. Az irott és a viszonhitbérnek (contrados) is a házassági hűség az alapja, hűtlenség esetében tehát a hűbérre különben jogosított ahhoz