Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 71 Anyagi jogszabályt képez, hogy ha a hozományt harmadik személy adja vagy igéri, ebben bemifoglaltatik az a rendelkezés, hogy a hozományállaga a nőé legyen, azt pedig maga felp. a felülvizsgálati kérelmében sem vonta kétségbe, hogy a kereseti összeget hozományul adta, következőleg felp. ez összegre nézve minden további rendelkezéshez való jogát elvesztette, amiből folyóan annak visszafizetése kérdésében, a nő életben lévén, kereseti jog őt meg nem illeti. Bo. T. 1906. ápr. 27. I. G. 20. Gr. XIII. 266. 1. T. X. 193. 1. A hozomány Ígéretének a Ikötelező érvénye a nő szülei, avagy más 3-ik személyekkel szemben külön alakszerű feltételektől függővé ítéve nincs és az e tárgyú akaratkijelentés, mint vissza nem utasított — tehát elfogadott — ígéret oly kötelmi jogviszonyt állapit meg, amelyből folyóan a kedvezményezett férj a hozományi összeget a házasság megkötése után, avagy a kikötött határidő beálltával bírói uton is követelni jogosult C. 1906. ápr. 25. 10.118/904. S7.. (U. o.) Minthogy a hozománynak a haszonvétele s az a feletti korlátlan rendelkezés mindaddig, mig a házasság fennáll, a férjet illeti s azt tőle tetszés szerint a nő sem vonhatja el és a nőt csupán biztosítási jog i^eti meg, ezekből önként következik, hogy £• hozocnányadásra irányult igéret teljesítését a nő szüleitől csupán a férj követelheti, miután a nő szempontjából az másnak mint ajándéknak nem is tekinthető. C. 19Ö6. ápr. 25. 10.018/904. sz. (u. o.) Egymagában az a körülmény, hogy felp. neje elhalálozott, ha egyébként a felp.-nek a nő atyja részéről megajánlott hozomány kiadására támasztható jogigénye valóban fennáll, a férj követelési jogát meg nem szünteti s a kereset elutasítására indokul nem szolgálhat. C. 1905. nov 22. I. G. 268. sz. Gr. XIII. 266. I. G. XI. 97. 1. A hozomány rendeltetésénél fogva a házastársi kiadások fedezésének könnyítésére szolgál ugyan, de e kiadások fedezése jogilag .mindig a férjet terheli s azért a férj eme kötelezettsége feltétlen, vagyis mindaddig, mig annak teljesítésére képes, ez alól magát ki nem vonhatja s csak az esetben nyúlhat a nő által neki átadott hozomány állagához, ha a költségek a jövedelemből egyáltalán nem fedezhetők. C. 1906. márczius 23. 7997/904. Gr. XIII. 266. 1. Az 1886: VII. t.-cz. 21. §-a értelmében a hozomány átvételéről kiállított elismervény, ha az a házasság megkötése után három hónapon belül keletkezett, harmadik személyekkel szemben is bizonyítékot képez, amiért is a férj csődjében a tömeggondnokot terheli az okirat állítólagos valótlan tartalmának, jelesül a hozomány át nem adásának a bizonyítása és nem megfordítva a nőt a hozomány kiszolgáltatásának igazolása. C. 1906. jan. 30. 291/905. sz. Gr. XIII. 267 1. A házasság terheinek viselése vagy könnyítése végett kötelezett ingyen lakás és életjáradék hozománynak nem minősíthető ugyan, de hasonló jellegénél fogva annak visszavonására vagy korlátozására a hálátlanság egymagában okul nem szolgálhat. Nagyv. T. 907 ánr. 25. G. 32. Gr. XIV. 564. 1. T. XI. 638. 1. Az O. P. T. 1218. §-a szerint a hozománynak czélja az lévén, hogy azzal a család szükségletei fedeztessenek, az a férj törvénytelen, tehát nem a családhoz tartozó gyermeke tartásdijának összegszerű megállapításánál nem vehető tekintetbe. C. 1906. szept. 19. I. G. 189/1906. Gr. XIV. 565. 1. Hozományi tárgyak kiadására a féri i házassági kötelék fennállása alatt nem kötelezhető. Nagyv. T. 1906. szept. 19. G. 74. Gr. XIV. 565. 1. Felperes a leánya és alp. közötti házasság háztartási költségének fedezésére minden korlátozás nélkül kö-