Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magflnjog ^képviseltetik magukat. C. 1902. nov. 5. 4640. Gr. VII. 98. 1. Házassági perben a H. T. által meg­határozott, nevezetesen a 99. és 100. §-okban szabályozott határ­idő elmulasztása miatt igazolás­nak helye nincs, hanem a mulasz­tás esetleg csak a 83. §. második bekezdésében foglaltak fennfor­gása esetében, ennek bizonyításá­val orvosolható. C. 1902. ápr. 2. 5449. sz. Gr. VII. 98. 1. Felperes keresetét a H. T. 80. §. a) pontjában foglalt bontó okra ala­pította és az eljárás során alperes ellenében oly cselekményeket bizo­nyított, melyek ama bontó ok je­lenségeivel birva, ennek megállapí­tására alapul szolgálhatnak. A H. T. 80. §. esetében pedig ugyan­ezen t.-cz. 99. §. harmadik bekez­désében foglalt rendelkezés szerint az ágytól és asztaltól való különi­tést mindenkor el kell rendelni. Az ugyanezen §. első bekezdésében megjelölt czélból parancsolólag tett, kivételt nem ismerő ez a ren­delkezés nem mellőzhető az elso­biróság által felhozott és másod­biróságilag elfogadott abból az ok­ból, hogy a felek ágytól és asztal­tól már bíróilag elválasztattak, he­lyesen: hogy a közöttük létrejött házasság felbontottnak nyilvánít­tatott, mintlhogy a külföldi bíró­ságnak ez a határozata nem hoz­ható az 1894: XXXI. t.-cz. szabá­lyai értelmében a magyar bíróság előtt folyamatba tett, itt lejára­tandó és 'befejezendő jelen perrel, illetőleg az ebiben követendő eljá­rással oly kapcsolatiba, amely en­nek az eljárásnak valamely lénye­ges feladatát, a jelen esetben a 99. §-ban és jelesül ennek harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés teljesítését méllözhetővé tenné, vagy mellőzésére elfogadható alapul szol­gálhatna. C. 1903. január 20-án 7967. ez. Gr. VII. 98. 1. A H. T. 98. §. alapján bármelyik házasfél kérelmére feltétlenül el­rendelendő különélésre vonatkozó határozatnak lényegileg az a czél­Taticfl-Sándor: Döntrények V. zata, hogy a házasságból kötelezően folyó életközösségnek megszakítá­sával már keletkezett, avagy kelet­kezendő tényleges állapot ideigle­nesen fentartható legyen, az ily határozatnak tehát nincs az ügy érdemi eldöntésére kiható különös jogi jelentősége; a 99. §. értelmé­ben keletkezett határozat azonban az ügy állásának méltatásával & illetve a vitás kötelességsértések ismérveinek megállapításával, az ágytól és asztaltól való különélés­nek, mint kibékülési kísérletnek al­kalmazása iránt rendelkezik. C. 1897. márcz. 17. 989. sz. Gr. VII. 99. 1. A H. T. 99. §-a szerinti különélés el­rendelése mellőzhető, ha a magyar állampolgárság elnyerése előtt a felek ágytól és asztaltól — bár közmegegyezéssel — már elválasz­tattak. C. 1899/1130. sz. Gr. VII. 99. 1. Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése az esetre mellőzendő, ha a hitvestársak külföldi bíróság határozata folytán az 1894. évi XXXI. t.-cz. 99. §-ában meghatá­rozott hat havi határidőt megha­ladó ideig állandóan külön éltek. C. 1904. jun. 21. 5595. Gr. X. 56. 1. Agy és asztaltól való különélés el nem rendelhető az esetre, ha egyál­talán jelenségei sem forognak fenn oly körülménynek, melyek esetleg bontó oknak minősíthetők. C. 1899. márcz. 14. 154. sz. Gr. VII. 99. 1. Az a körülmény, hogy alperes tartóz­kodási helye ismeretlen, nem menti fel a bíróságot a H. T. 99. §-nak parancsoló rendelkezésének alkal­mazása alól. C. 1898. juiri). 27. 3587. sz. Gr. VII. 100 1. Agytól és asztaltól való különélés csak kérelemre rendellhető el. C. 1903. márcz. 17. 1550. sz. Gl. II. 1. 108. 1. Ideiglenes különélést rendelő ítélet után a bontó kereset elutasítható. C. 1898. május 11. 2351. sz. Gl. II 1. 108. 1. 3

Next

/
Thumbnails
Contents