Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

30 Magánjog házassági viszony végleges felbontásából származó jogkérdést tárgyaz, melynek eldöntése az idézett 90. szakasz rendelkezéséből kifolyólag, valamint az 1868. évi LIV. t.-cz. 22. §-a értelmében a házasság felbontására illetékes biróság hatáskörébe tartozik és a végleges nötartás kérdése minden körülmények között magában a házassági perben és ;iem külön perben eldöntendő, a folyamatba tett sommás per hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény okán megszüntettetett. sMagy. kir. Curia, mint felülvizsgálati biróság 1904. jun. hó 11. G. 221/904. sz. Gr. X. 32. 1. A házassági jogról szóló törvény a házasság felbontása iránt lefolytatott perben vétkesnek nyilvánított és ezen az alapon a vétlen nő tartására kötelezett férjnek nem kívánta megadni azt a jogot, hogv a nő vagyoni viszonyainak később esetleg bekövetkező megjavultával a kiszabott tartás leszállítását vagy megszüntetését követelhesse. Curia 1900. június 8. 7552. sz, Gr. VII. 93. A vétlen nő tartására kötelezett férjnek nincs joga a nő vagyoni viszonyainak később bekövetkezett javultával a tartás leszállítását vagy megszüntetését követelni. C. 1901. július 7. 8554. Gr. VII. 93. Gl. II. 1. 1042. Az elvált nejének tartására már jogerős ítélettel kötelezett férjnek eme kötelezettségére a nő későbbi vagyoni körülményei löbbé nem birhatnak befolyással; a férj hagyatékára megnyitott csőd e kötelezettség megszüntetésére szintén nem szolgál alapul; az 1894: XXXI. t.-cz. 92. §-ának az a rendelkezése, hogy a férj örökösei a tartásnak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhet ik, alkalmazást nem nverhet. C. 1901. július 7. 8854/1900. sz. Gr. VII. 93. Nötartás megítélése csak bizonyos időre, ha utóbb a nő magát a tartásra érdemtelenné teszi. Törvényes gyermek szülési költsége iránti igény a biróság hatáskörébe tartozik. C. 1904. nov. 26. L. G. 349. Gr. XI. 323. Magában véve az a tény, hogy a férj nejét a közös lakásból kiutasította, szemben azzal, hogy a per folyama alatt nejét magához visszahívta, a férj eltartási kötelezettségét még nem állapítja meg, hanem megállapitandók a férj viseletét illetően azon tények is, melyek indokolttá tehették azt, hogy a nő a visszatérést alapos okból megtagadhatta, mivel ily tények meg nem á'llapithatása esetében a nő különélése alapos ok nélkülinek lévén tekintendő, ez férjétől külön eltartást követelni nem jogosult. C. 1902. október 4. 308. Gr. VII. 94. 1. Ha a nő a tartásról lemondott, még akkor sem jogosult az ideiglenes különélés esetére férjétől tartást követelni, ha a különélés a férj hibájára vezethető vissza. C. 1900. nov 28. 312. Gr. VII. 94. 1. Gl. II. 1. 197. 1. A H. T. 93. §-a dispositiv rendelkezést tartalmaz, melytől a felek közös megállapodással el is térhetnek, s ennek folytán, ha a férj kötelezi magát, hogy nejének házasságuk felbontása esetére mindaddig fizet tartásdijat, mig neje hozományát ki nem szolgáltatta, usy a nő az 1894: XXXI. t.-cz. 93. §. ellenére tartás iránti igényét férje ellen akkor is érvényesítheti, ha másodszor házasságra lép s ezen igénye csak akkor szűnik meg, ha hozományát visszakapta. C. Í902. május 30. 3362. sz. Gr. VII. 94. 1. Annak megállapítása, hogy a nő férje nevét a házasság felbontása után is viselheti, hív italból vizsgálat tárgyát nem képezheti, hanem a bíróság ezt az ítéletbe csak akkor foglalja be, ha a nő a perben kérte, amennyiben pedig az elsőbirósáa' a nőnek ez iránti kérelme felett nem határozott, vagy azt elutasította, a má'Sodbiróság a nőnek erre vonatkozó felebbezése nélkül hivatalból