Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 381 petartozás oly dologi terhet képez, melyet az ingatlan mindenkori tulajdonosa viselni köteles. C. 1895. 8701. Gr. VIII. 1080. e. Gl. I. 594. 1. Ha valamely okmányban az azt kiállitó földbirtokosok nem csak imagukat, hanem örököseiket és utódjaikat is arra kötelezik, hogy az okiratban részletezett javadalmakat az ev. ref. egyháznak kiszolgáltatják s ezt ugy ők, mint utódjuk is teljesítették, ugy ezen kötelezettség átszáll örököseikre, valamint azon jogutódokra is, kik a kérdéses ingatlanokat tőlük vörököseiktől ajándékozás utján szerzik meg, még akkor is, ha ezen kötelezettség telekkönyvileg nincs is kitüntetve. C 1895. 5588. Gr. VIII. 1081. e. Ha az adásvételi szerződésben az jelentetik ki, hogy a vevő a kegyúri terheket nem veszi át, ebből az eladóra az a kötelezettség hárul, hogy a kegyúri terheket továbbra is viselni köteles. C. 1882. jul. 26. 1322. Gr. VIII. 1082. e. Gl. II. 2. 857. 1. Gl. I. 458. és 595. 1. Az életjáradék személyi követelés; az életjáradékot az erre magukat kötelezettek azon ingatlan elárverezése esetén is fizetni tartoznak, amelyre az bekebeleztetett, ha csak ennek kiszolgáltatását a kérdéses ingatlannak birtokukban maradásához nem kötötték. Curia 1887. 6387. Gr. VIII. 1083. e. Gl. I. 595. 1. Az ingatlan egy részének átruházása után a jogutódot a kegyúri kötelezettségek mint dologi teher csak az átruházott ingatlan arányában terhelik, még az esetben is, ha ő a kijelölési vagy bemutatási jogot (jus praesentandi) maga gyakorolja. C. 1893. okt. 25. 9476. Gr. VIII. 1084. e. A jus patronatus, mint azon jogok és kötelességek összege, melyek valakit a patronust valamely egyházjavadalom körül annak fentartása, védelme és a javadalommal járó egyházhivatal tekintetében ezen hivatalra leendő kijelölés (jus praesentandi) iránt megilletnek; egyrészt a kegyurat részint tiszteleti, részint pedig az egyházjavadalomra vonatkozó joggal ruházza fel, míg másrészről a javadalom fentartásával járó terheket reá rójja, mely utóbbiak teljesítésére a kegyúr kötelezve van, azokkal önként fel nem hagyhat. Ha a kegyuraság nem magán kegyuraság, akkor az nem lehet dologi sem és igy az ingatlanokkal azok megváltása és megszerzése folytán sem eo ipso, sem átruházás folytán nem szállhat át az ingatlanok uj tulajdonosára. Curia 1894. ápr. 4. 4630/893. Gr. VIII. 1085. e. Az a körülmény, hogy az alperesek mint izraeliták a kegyurjogot a kérdéses róm. kath. leányegyházban személyesen nem gyakorolhatják, a kegyúri terheknek irányukban való megállapítására jogi akadályt nem képezhet. C. 1896. ápr. 9. 5846/95. Gr. VIII. 1086. e. Gl. I. 453. 1. A kegyúri jogositványnyal ott, hol az a birtokkal jár, a kegyúri kötelezettség elválaszthatatlan és oly kapcsolatban áll, hogy a kegyúr kegyúri kötelezettségei alól még akkor sem (mentesül, ha a kegyúri jogát nem gyakorolja, avagy nem gyakorolhatja. A kegyurasággal járó kötelezettségnél fogva tartozik a kegyúr a paplakot jókarban fentartani, kijavíttatni, sőt a szükséghez képest újból fel is építtetni és ennek költségét az egyházmegye a kegyúron jogosan követelheti. C. 1891. jan. 8. 4386/890. Gr. VIII. 1087. e. A kegyúri kötelezettség megállapítandó a nem ikatholikus árverési vevővel szemben is, ha az a birtokon nyugvó dologi teherként van feltüntetve. C. 1883. máj. 8. 7318. Gr. VIII. 1088. e. Gl. I. 456. 1. Kegyurasággal járó terhek. C. 890. 4386. Gl. I. 453. 1. A kegyúr csakis előlegesen elvállalt vagy utólagosan helybenhagyott