Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

162 Magánjog háztartásában első kiskorú gyermeke részére felesleges kényelmet nyújtana és megosztható felperesekkel közösen birtokolható lenne; éppen ezért helyes a másodbiróságnak az a rendelkezése, amelylyel másodrendű alperes özvegyi haszonélvezeti jogát az egész lakásra megállapitotta. C. 1907 márcz. 5. 9503. sz. Gr. XTV. 715. 1. Az O. P. T. 757. §-a értelmében az örökhagyó túlélő házastársát, ha három gyermeknél kevesebb van, a. hagyatéknak negyedrésze illeti életfogytiglani élvezetül, tulajdona a gyermekeké maradván; az özvegy házastárs azonban csakis az örökhagyó tiszta hagyatéka, vagyis ama vagyonérték negyedrészének élvezetét követelheti, amely az örökhagyó házastárs létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad fenn. Curia 1906 nov. 19. I. 380. sz. Gr. XIV. 715. 1. G. XII. 124. 1. Az özvegy a hozomány visszakövetelésére nézve más hitelező követelése előtt elsőbbséggel nem birván, azt az örökösök ellen csak épp ugy érvényesítheti, mint bármely más hitelező. 0. 1905 szept. 12. I. G. 101/1905. sz. G. XI. 11. 1. Az özvegy nő özvegyi joga alapján özvegysége tartamára a férj javainak a haszonélvezetében marad ugyan, ezt a haszonélvezetet azonban a férj lemenő örökösei illő lakásra és tartásra korlátozhatják, akkor pedig, ha a lemenő özvegyét szintén illeti özvegyi jog, ez az özvegy a saját özvegyi jogának az érvényesithetése céljából a férj anyja özvegyi jogának a korlátozását szintén követelheti. P. 906 ápr. 9. G. 37. sz. T. X. 555. 1. A jászkun ötödik statútum 1. §-a értelmében a nő csak akkor örökösödik, ha a férj után semmi más maradék nincsen, viszonosság azonban fenn nem áll, mert a nő szerzeményi vagyonában a férj az örökös. C. 1885 szept. 22. 148. Ellenkező: Curia 1892 január 7. 6345/91. sz. Gr. VII. 427. 1. A jászkun özvegyét férje javaiból eltartás (intertentio) illeti meg. C. I. 9. 168/902. Gr. VII. 427. és „ Gl. III. 129. 1. Özvegyi jog a jászkunoknál. Curia 1906 máj. 10. 827/1905. sz. Gr. XIII. 451. 1. A jászkun özvegye férje vagyonában csak akkor bir özvegyi haszonélvezeti jopcral, ha férje másként nem rendelkezett. C. 1891 márcz. 23. 8288/90. Gr. VII. 428. ]. A jászkunoknál az özvegyi jog korlátozásának helye nincs. C. 1905 akt. 3. 7250/1904. Gr. XII. 258. L A jászkun statútum az özvegyi jogra nézve csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az özvegy asszony férjének halála után, ha a kereső fél másképpen nem rendelkezett, annak jószágában csak ugy fog maradni, hogy abból éljen; de minthogy a statútum az özvegyi jog megszorításáról nem rendelkezik, az özvegyi jog korlátozhatása tekintetében a kiegészitő szabályokat az országos jogban kell keresni. C. 1904 febr. 16. 3972. Gr. X. 73. 1. A jászkun statútum az özvegyi jog korlátozásáról kifejezetten nem intézkedik ugyan, de ama rendelkezéséből, hogy a jászkun özvegy, ha férje másképp nem rendelkezett, annak jószágában csak ugy maradhat, hogy abból megéljen, önként következik, hogy az özvegyi jog tartalma és terjedelme nem terjedhet többre, mint a megszoritott magyar özvegyet ebbeli jogából folyólag megillető lakás és tartás. C. 1904 szept. 9. 6630/903. Gr. X. 74. 1. és VII. 428. 1. A kir. kincstár törvényes öröklése. Szállomány nem Ítélhető meg a kir. kincstárnak, ha a törvényes örökösként fellépők nem igazolták is, hogy ők az örökhagyó legközelebbi és egyedüli rokonai. C. 1901 máj. 5. 5710/1900. G. III. 172. 1. A kir. kincstár nem heres, hanem heredis loco. C. 6930/90. sz. Azonos C. 1882 máj. 3. 9988. sz. C. 5897/87. sz. Gr. XII. 430. 1. Gl. III.