Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

100 Magánjog nőségén, hanem az öröklött és szerzett vagyon értékének megkülönböztetésén alapul, ez a törvény a gyakorlatban alkalmazást nem nyer és igy arra követelést alapítani nem lehet. C. 1905 okt. 4. 1814/904. P. sz. Gr. XII. 259. 1. Tekintettel arra, hogy csak a törvény alapján megszerzett özvegyi jog korlátozásának van helye, az ajándékozási jogügylet alapján szerzett ezen haszonélvezeti jog meg nem szorítható. C. 1905 jan. 25. 6634/903. sz. Gr. XII. 26Ö. 1. Megszüntettetett azon nőnek özvegyi haszonélvezeti joga, aki férje halála után mással ágyassági viszonyba lépett, mert férje az általa is elfogadott végrendeletben akként rendelkezett, hogy ha az özvegy a férje emlékének megsértésével vadházasságra lép, minden vagyonból kizáratik; s az özvegy ezen feltételt megszegte. C. 1905 május 31. 5383/1904. sz. Gr. XII. 260. 1. Az özvegyi jogból folyóan a férj hagyatékából járó anyagi előnyökre igényt nem tarthat az az özvegy, aki házastársi kötelességét férjével szemben nem teljesítette, avagy ezt a kötelességet súlyosan megsértette. C. 1905 jan. 10. 8267. Azonos: 7270/1903. sz. Gr. XII. 261. 1. Jogszabály az, hogy az egyik örökös hitelezője által a hagyatéki javakra nyert végrehajtási zálog az örökösnek a hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki javakra a törvénynél fogva megillető haszonélvezeti jogát nem érintheti, annálfogva a lefoglalt ingók csak annyiban és oly részben szolgálhatnak kielégítési alapul, amenynyiben és amilyen részben azok a végrehajtást szenvedőnek örökségi jutalékába esnek és amennyiben az özvegyi jog sérelme nélkül elidegenithetök. C. 1905 május 17. G. 602. Gr. XII. 261. 1. Jogszabály az, hogy az egyik örököstárs hitelezője által a közös osztatlan ingókra szerzett végrehajtási zálogjoga az Örökösöknek a közös hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki vagyonra a törvénynél fogva megillető haszonélvezeti jogát nem érintheti. C. 1905 május 9. I. G. 746. Gr. XII. 262. 1. A férjről az örökösökre átszállott örökségi jogot az özvegy özvegyi jogán érvényesíteni jogosult. C. 1905 decz. 6. 7911/1904. Gr. XII. 262. 1. VI. CZIM. A jászkunok özvegyeinek hitvestársi öröklése és özvegyi joga. Az oly ingatlanra nézve, mely sohasem volt az örökhozó férj tényleges birtokában, az özvegy özvegyi jogot nem érvényesíthet, hacsak ki nem mutatja, hogy a tényleges birtokos az ingatlant jogtalanul birtokolja. 1906. márcz. 6. 1421/905. sz. Gr. XIII. 449. 1. Jogszabályaink szerint az özvegy nem köteles a férje után maradt lakását másokkal, akár a nagykorú leszármazó örökösökkel is megosztani, amennyiben őt a lakóháznak kizárólagos haszonélvezete illeti meg mindaddig, míg özvegyi haszomélvezei joga nem nem korlátoztatik. Pozsonyi tábla 1905. november 13. G. 100. sz. Gr. XIII. 451. 1. T. X. 605. 1. A férjről az örökösökre szállt örökösödési igényt az özvegy özvegyi joga alapján érvénvesiteni jogosult. C. 1905 deczember 6. 67911/1904. sz. Gr. XIII. 451. 1. A hagyatéki zárlat elrendelése az örökhagyó férj hagyatékára nem szolgálhat alapul arra, hogy az özvegy a vele perben álló oldalági rokonoktól ideiglenes tartást követelhessen. C. 1906 febr. 7. I. G. 455/1905. sz. Gr. XIII. 452. 1. G. XI. 208. 1. Özvegyi jog és közszerzemény nem tesz-e felelőssé az elhunyt férj tartozásaiért. Nagyváradi tábla. .1906 febr. 21. G. 4. sz. Gr. XIII. 453. 1. T. X. 539. 1.