Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

154 Magánjog nára is. 0. 1876. márcz. 14. 1753. sz. Gr. VII. 398. 1. Az előörökös özvegyének özvegyi joga az utó örökléssel terhelt vagyonra ki nem terjed. C. 1895. jan. 8. 1895. jan. 8. 19759/1893.' sz. Gr. VII. 398. 1. Az özvegyi jog nem terjed ki az örökösnek előre kiadott érték hasznaira. C. 1896. ápr. 8. I. G. 212. sz. Gr. VII. 399. 1. Gl. III. 132. 1. Az özvegyi jog a kötelesrészt nem terheli. C. 756/1904. L. a köteles rész fejezetét. Az örökhagyó személyes gyógyszerérészeti jogosítványa az örökhagyó hagyatékát nem képezvén, özvegyi jognak sem tárgya. C. 1883. okt, 25. 4765. sz. Gr. VII. 399. 1. Gl. III. 129. 1. Ha a nö férjével a tényleges elválás céljából kiegyezett vagyonbeli követeléseire s az egyezségi okiratiban magát férje vagyonából kielégítettnek nyilvánította, anélkül, hogy férje halála esetére özvegyi jogát mint a házassági viszony következményét fentartotta volna: ily esetben a nö férjének elhunytával özvegyi jogon férje hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. C. 1882. decz. 6. 4390. sz. Gr. VII. 399. 1. Az ideiglenes törvényszabályok által érvényükben fentartott hazai törvények és törvényes gyakorlat szerint a nőt, Iha férjétől törvényesen elválasztva nincs, még tényleges különélés esetében is az özvegyi jog rendszerint megilleti ugyan s a tényleg különélő, de törvényesen el nem választott nő özvegyi jogát rendszerint csak abban az esetben veszti el, ha férjét hűtlenül hagyta el s a tényleges különélésre nem a férj, hanem az ö hibája szolgáltatott okot s az oly nő, aki férjét, ennek hibája miatt volt kénytelen elhagyni, özvegyi jogát rendszerint érvényesitheti ugyan, ha azonban a nő a tényleges elválás alkalmával férjével vagyonbeli követeléseire nézve kiegyezett, vagy azokról lemondott anélkül, hogy a férje halála esetére az özvegyi jogot, mint a házassági viszony következményét fentartotta volna, ily esetben a nő a férj halálával özvegyi jogon a férj hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. C. 1904 febr. 4-én. 4097/903. Gl. X. 75. Az özvegyi jog lényegileg haszonélvezeti jog s korlátozásáig akkor is az egész hagyatékra terjed ki, ha leszármazók maradtak hátra. C. 1169/84. és 99. május 25. 193. Gr. VII. 400. 1. Gl. III. 163. Az özvegyi jogot illetően a férjnek törvény szerinti joga van az özvegyi jogot szabályozni. Ezt a szabályozást az özve0"^ csak annyiban támadhatja meg, amennyiben az az özvegynek törvényben gyökeredző ezt a jogát sérti. C. 1904 május 13. 2288. Gr. X. 75. 1. Abban az esetben, ha a férj nejét a hagyaték haszonélvezetéből végrendeletileg kizárta, az özvegy özvegyi joga alapján nem az egész hagyaték haszonélvezetét, hanem csak azt követelheti, amit e czimen a törvény rendel. C. 595/97. Gr. VII. 400. 1. Az özvegy (felperesnő) özvegyi jogánál fogva jogosítva volt a férje után maradt vagyon birtokában maradni. C. 1636/1887. sz. Gr. VII. 404. 1. Valamint az özvegy birtokában levő hagyaték tekintetében a hagyatéki biróság intézkedést nem tehet, épp ugy nem helyezheti özvegyet özvegyi jogánál fogva a hagyaték birtokába. C. 1904 május 25. 3835/904. Gr. X. 75. 1. Zárlat alkalmazása által az özvegyi jogban rejlő megtartási jogosultságot hatálytalanná tenni nem lehet. C. 13320/1890. sz. Gr. VII. 400. 1. Az özvegyi haszonélvezetül szolgáló ingatlant terhelő adósság kamatait a haszonélvező özvegy tartozik fizetni. C. 3342/903. Gr. VII. 400.1. V. ö.: Az örökhagyó halálakor fennállott tartozások kamatjait az özvegy minden körülmények kö-