Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 145 Felperesek azt adják elő, hogy mi- I után e hiányzó terület nagyobb, | mint az örökhagyó által vett ingatlanok területe, ennélfogva a megvett ingatlanok helyettesitik a hiányzó öröklött ingatlanokat s igy a vett ingatlanok ági vagyont képeznek. Ez az érvelés azonban nem állhat meg, mert az ági vagyon egyrészének hiányzása esetén a hiányzó területnek másik területtel való helyettesítése nem követelhető, hanem csak a hiányzó rész pénzértéke követelhető, mert ha örökhagyó összes ági vagyonát eladta volna, az oldalági örökösök akkor is csak az ági vagyonnak pénzértékét követelhetnék. Curia 1905 márczius 22. 3337/904. Gr. XII 254. 1. Az ági ingatlannak véletlen elenyészése egészben az ági örökös terhére esik. C. 1886 okt. 5. 2407/86. Gr. VII. 353. 1. A cserébe adott ági vagyont a cserébe kapott vagyon helyettesitvén, ez utóbbi az ági vagyon természetét ölti fel s abban az ági öröklés szabályai szerint igazodik a törvényes öröklés. 1892 decz. 14. 6393. sz. Gr. VII. 354. 1. A midőn a hagyatékban nincs annyi ingatlan vagyon, amennyit az örökhagyó a közös törzstől kapott, a hiányzó ági vagyont a hagyatékban levő szerzeményi ingatlan helyettesíti. C. 6169/900. sz. Curia 9212/82. sz. C. 11.944/87. sz. C. 4543/98. C. 1903 febr. 24. 2699/902. sz. 1874 máius 11. 3230. sz. Gr. VII. 355. 1. Gl. ni. 75. 1. Az örökölt pénzen vásárolt ingatlanok szerzeményi vagyont képeznek s azokból csak az örökölt érték adandó ki az ági örökösöknek. C. 4340/98. sz. Gr. VII. 357. 1. és 362. 1. Gl. III. 75. 1. Azonos C. 1889 nov. 28. 2184. sz. A szülők által gyermekük részére vett ingatlanok a gyermek szerzeményi vagyonát képezik, abból azonban, a végrendelet és leszármazók nélkül, de hitvestárs hátrahagyásával elhunyt gyermek hitvestársa a szülők által fizetett vételTatics: Döntvények. V. árt mint ági vagyont kiadni tartoznak. C. 4671/96. sz. Gr VII. 357. 1. Az agi természetű vagyonértékben a felmenők és leszármazók, valamint végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyó után nem a hitvestárs, hanem arról az ágról származó legközelebbi oldalrokon van hivatva az öröklésre, a honnét a vagyon származott. Az elidegenített ági vagyon értéke a szerzeményből pótlandó, mert az általános öröklésnek tárgyát a hagyaték értékének csak az a része képezi, mely az ági értéknek kiadása után fennmarad. (Ez a redintegratio elve.) Olyan esetben, midőn valamely hagyatékban az általános (universalis) öröklés mellett, ági mint különös (singularis) öröklésnek is van helye, az előbbinek tárgyát a hagyaték értékének csak az a része képezi, mely az utóbbinak kielégittetése után fennmaradt, minek az, hogy a szerzeményi vagyonból az ági (ősi) vagyon értéke helyrepótlandó, jogszerű következménye. Curia 1892 november 16. 10.049/91. és 4543/98. sz. Gr. VII. 358. 1. Az ideigl. törv. szab. 12. §-ának rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy ági vagyonban a nagyszülők csak akkor örökösödnek, ha sem szülök, sem tőlük leszármazó oldalrokonok nincsenek és hogy a szülők és azoknak leszármazói a nagyszülőket feltétlenül, tehát akkor is kizárják, ha a hagyatéki vagyon még életben levő egyik távolabbi felmenőtől eredt. C. 1906 szept. 5. 2225/905. sz. Gr. XIII. 442. 1. Szerzeményi vagyonról addig, amig az öröklött ági természetű vagyon értéke helyreállítva nincs, szó nem lehetvén, abban az esetben, ha az ági vagyon készpénzből állott, ezt az annak öröklésére hivatott oldalrokon a hitvestárssal szemben annak bizonyitása nélkül követelheti, hogy ez az ági érték a házasság tartama alatt szerzett és a hagyatékhoz tartozó ingatlanba beruház10