Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

142 Magánjog rendjét szabályozó intézkedései | megváltoztattak volna. Az 1885: ^XEV. t.-cz. 25. §-a értelmében a házközösség megszüntetésekor az atyának és a tőle származó gyermekeknek az atya tulajdonába átadott jutalékára csak ezen gyermekeknek és netán később születendőknek, esetleg ezek leszármazóinak van kizárólagos örökösödési joga ; ellenben azokat a gyermekeket, kik a házközösségnek megszüntetésekor annak tagjai már nem voltak, az apa után törvényes örökrész nem illeti. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) C. 1908. jan. 28. 2558/907. Magánj. Dt. II. 98. A jobbágytelekben az a leszármazó is örököl, aki gyermekkoránál fogva képtelen volt a jobbágyi terhek viselésére. C. 10.315/1891. sz. Gr. VII. 343. 1. A volt jobbágynak leányai az 1840: VIII. t.-cz. hatálybalépteig az úrbéri telekben nem örökösödtek. C. 874 ápr. 20. 3070. sz. Gr. VII. 343.1. Székelyföldön a fiu- és leánymaradékok hátrahagyásával elhunyt örökhagyó után, az osztrák jog hatálybalépte előtt, az összes vagyon, a szerzeményre való tekintet nélkül, a fiút illette, de ez tartozott nővérét kiházasitani. Ha azonban a leányok az apai javakból részt kaptak, kiházasitást nem igényelhettek. C. 1900. okt. 30. 5467. Gr. VII. 343. 1. Gl. III. 86.1. Azonos C. 885. ápr. 15. 1417. sz. Hajadoni jog és kötelesrész. C. 1890. nov. 4. 1183. Gl. III. 90. 1. Putativ házasságból származott gyermekek az öröklési képesség szempontjából törvényes származásúaknak tekintendők és igy atyai oldalon is benmaradnak az öröklési kapcsolatban, kivéve azokat a vagyonokat, melyek családi intézkedések által kizárólag csak a törvényes házasságból származó gyermekek részére vannak fentartva. C. 1906. máj. 15. 441/905. sz. Gr. XIII. 441. 1. Az öröklött vagyon az ágon csupán az első szerzőig mehet vissza, s azon esetben, ha az első szerzőtől leszár_mazó oldalrokonok nincsenek, az ettől eredő vagyon jogilag a szerzemény természetét ölti magára, s a szerzeményre nézve megszabott örökösödési szabályok szerint száll át az utódokra. Curia 1906. máj. 1. 8379/1905. sz. Gr. XIII. 447. 1. Jogszabály ugyan, hogy az ági vagyon az ági örökösöknek csak abban az esetben Ítélhető meg természetben, ha az örökhagyó hagyatékában természetben megvan, ellenkező esetben pedig az ági örökösök csak annak értékét követelhetik, — mindazonáltal oly esetben, midőn az örökhagyó az ági vagyont eladta és annak eladási árából más vagyont vett: az ekként szerzett vagyon az ági vagyont helyettesiti és az ági örökösök részére természetben is megitélhető, ha értéke az elidegenített ági vagyon értékét meg nem haladja. — A kir. Curia elvi jelentőségűnek nyilvánitott határozata. — C. 1906. ápr. 27. 6363. sz. Gr. XIII. 447. 1. Törvénytelen gyermekre hárult vagyon, a közös előd törvényes le.származóira ági vagyon. C. 1906. szept. 12. 6283/1905. sz. Gr. XIII. 448. 1. Az ági érték csupán a hagyatéki vagvonból lévén pótlandó, az ági örökös az özvegyi jog megszűntéig csak az ági érték biztositását követelheti, minélfogva az özvegy, ki a hagyatékot özvegyi jogánál fogva természetben jogosult haszonélvezni, esak azon esetben kötelezhető arra, hogy az ági értéket birói kézhez tegye, ha a hagyaték elidegenítésével vagy megterhelésével a hagyaték állagát megváltoztatta és a biztositékot elvonta; s mert az özvegyi jog megszűntével az örökösnek jogszerű igénye van arra, hogy az őt megillető örökrész kiadassék, nincs törvényes akadálya annak, hogy alperes az özvegyi jog megszűntével a felperest megillető örökség kiadására ne köteleztessék. C. 1906 május 4. 2998. sz. Gr. XIII. 449. 1. A Curia 1906 november hó 9-én,