Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

142 Magánjog rendjét szabályozó intézkedései | megváltoztattak volna. Az 1885: ^XEV. t.-cz. 25. §-a értelmében a házközösség megszüntetésekor az atyának és a tőle származó gyerme­keknek az atya tulajdonába átadott jutalékára csak ezen gyermekeknek és netán később születendőknek, esetleg ezek leszármazóinak van kizárólagos örökösödési joga ; ellen­ben azokat a gyermekeket, kik a házközösségnek megszüntetésekor annak tagjai már nem voltak, az apa után törvényes örökrész nem il­leti. (A Curia I. tanácsának elvi je­lentőségű határozata.) C. 1908. jan. 28. 2558/907. Magánj. Dt. II. 98. A jobbágytelekben az a leszármazó is örököl, aki gyermekkoránál fogva képtelen volt a jobbágyi terhek vi­selésére. C. 10.315/1891. sz. Gr. VII. 343. 1. A volt jobbágynak leányai az 1840: VIII. t.-cz. hatálybalépteig az úr­béri telekben nem örökösödtek. C. 874 ápr. 20. 3070. sz. Gr. VII. 343.1. Székelyföldön a fiu- és leánymaradé­kok hátrahagyásával elhunyt örök­hagyó után, az osztrák jog hatály­balépte előtt, az összes vagyon, a szerzeményre való tekintet nélkül, a fiút illette, de ez tartozott nővé­rét kiházasitani. Ha azonban a leá­nyok az apai javakból részt kap­tak, kiházasitást nem igényelhet­tek. C. 1900. okt. 30. 5467. Gr. VII. 343. 1. Gl. III. 86.1. Azonos C. 885. ápr. 15. 1417. sz. Hajadoni jog és kötelesrész. C. 1890. nov. 4. 1183. Gl. III. 90. 1. Putativ házasságból származott gyer­mekek az öröklési képesség szem­pontjából törvényes származásúak­nak tekintendők és igy atyai olda­lon is benmaradnak az öröklési kapcsolatban, kivéve azokat a va­gyonokat, melyek családi intézkedé­sek által kizárólag csak a törvényes házasságból származó gyermekek részére vannak fentartva. C. 1906. máj. 15. 441/905. sz. Gr. XIII. 441. 1. Az öröklött vagyon az ágon csupán az első szerzőig mehet vissza, s azon esetben, ha az első szerzőtől leszár­_mazó oldalrokonok nincsenek, az ettől eredő vagyon jogilag a szerze­mény természetét ölti magára, s a szerzeményre nézve megszabott örö­kösödési szabályok szerint száll át az utódokra. Curia 1906. máj. 1. 8379/1905. sz. Gr. XIII. 447. 1. Jogszabály ugyan, hogy az ági va­gyon az ági örökösöknek csak abban az esetben Ítélhető meg természet­ben, ha az örökhagyó hagyatékában természetben megvan, ellenkező esetben pedig az ági örökösök csak annak értékét követelhetik, — mindazonáltal oly esetben, midőn az örökhagyó az ági vagyont eladta és annak eladási árából más va­gyont vett: az ekként szerzett va­gyon az ági vagyont helyettesiti és az ági örökösök részére természet­ben is megitélhető, ha értéke az el­idegenített ági vagyon értékét meg nem haladja. — A kir. Curia elvi jelentőségűnek nyilvánitott határo­zata. — C. 1906. ápr. 27. 6363. sz. Gr. XIII. 447. 1. Törvénytelen gyermekre hárult va­gyon, a közös előd törvényes le­.származóira ági vagyon. C. 1906. szept. 12. 6283/1905. sz. Gr. XIII. 448. 1. Az ági érték csupán a hagyatéki va­gvonból lévén pótlandó, az ági örö­kös az özvegyi jog megszűntéig csak az ági érték biztositását köve­telheti, minélfogva az özvegy, ki a hagyatékot özvegyi jogánál fogva természetben jogosult haszonél­vezni, esak azon esetben kötelezhető arra, hogy az ági értéket birói kéz­hez tegye, ha a hagyaték elidegení­tésével vagy megterhelésével a ha­gyaték állagát megváltoztatta és a biztositékot elvonta; s mert az öz­vegyi jog megszűntével az örökös­nek jogszerű igénye van arra, hogy az őt megillető örökrész kiadassék, nincs törvényes akadálya annak, hogy alperes az özvegyi jog meg­szűntével a felperest megillető örökség kiadására ne köteleztes­sék. C. 1906 május 4. 2998. sz. Gr. XIII. 449. 1. A Curia 1906 november hó 9-én,

Next

/
Thumbnails
Contents