Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

140 Magánjog vénytelen gyermeket is az örökösödési jog megilleti. C. 15)05 szept. 27. (3059/1004. Azonos: 3537/1904. Gr. XII. 254. 1. Törvénytelen gyermek örökjoga képviseleti alapon. C. 1888. máj. 1. 10369. sz. Gl. III. 90. 1. A törvénytelen gyermeket az anyai rokonok hagyatékában az anyjára vonatkozó képviseleti jog meg nem illeti. C. 5937/1898. C. 1980/1900. sz. Gr. VII. 335. 1. C. 1892 ápr. 21. 6000/1891. C. 1890 nov. 26. 9068. C. 1897 nov. 24. 6047/26. C. 556 1891. sz. Gr. VII. 335. 1. Gl. III. 81. és 97. 1. Ellenkező, azonban jogunk szellemével nem egyező álláspont: A házasságon kivül született gyermek öröklés tekintetében anyja jogainak képviseletére jogosult, következően anyai oldalrokonai után is bir öröklési joggal. C. 1901 jul. 1. 3291. sz. Gr. VII. 335. Gl. III. 84. 1. A házasságon kivül született gyermeknek anyja utáni törvényes öröklési jogát a birói "vakorlat elismervén, az ilyen gyermek az életben nem levő anya oldalrokonai után is öröklési joggal bir. C. 1904 ott. 26. 6581/903 Gr. X. 68. 1. Törvénytelen gyermeke után az apát törvénvi öröklési jog meg nem illeti. O. 1883 nov. 28. 1926. sz. Gr. VII. 336. 1. Gl. III. 91. 1. Törvénytelen gyermeke után az anvát megilleti a törvényi örQk-lési jog. C. 1886. nov. 3. 3716. sz. Gr. VII. 336. 1. Gl. III. 82. 1. A törvénytelen gyermeknek vagvona abban az esetben, ha a törvénytelen gyermek leszármazók és végrendelet nélkül halt el, törvényes öröklés alapján az anyára és ennek életben nem léte esetén a tőle leszármazókra száll. C. 6271/1892. sz. Gr. VII. 337. 1. Gl. III. 84. 1. Az a gyakorlat, amely szerint az anya törvényes öröklése, törvénytelen gyermekének hagyatékában elismertetett, csakis annyiban helyezkedett a kölcsönösség elvére, amennyiben a törvénytelen gyerrnek öröklése anyja hagyatékára nézve, más törvényes származású gyermek hiányában, az oldalrokonoknak az idézett törvény szabályainak 12. §-ára alapított öröklési igényével szemben elfoeadtatott. C. 1900 ápr. 24. 4985/1899. Cr. VII. 337. A kölcsönös öröklési jog elvénél fogva az anyai oldalrokonokat is öröklési jog illeti a házasságon kivül született gyermek után, ha az anya életben nincs és leszármazói sem maradtak. C. 1904 okt. 26. 6581/903. Gr. X. 69. 1. Az utólagos házasság által törvényesitett gyermek a házasság tartama alatt született gyermekkel rendszerint egyenlő öröklési joggal bir.1) C. 2560/1902. sz. Gr. VII. 337. 1. Az utóházasság általi törvényesités jogi hatályát s azt, hogy a gyermek törvényes születésűnek és azzal járó jogokkal felruházottnak tekintessék, a gyermek szüleinek házasságot bontó akadály ismeretén kivül kötött utólagos házasságralépése állapit ja meg. C. 5639/1887. sz. Gr. VII. 337. A törvénytelen gyermek atyja után örökösödési joggal nem bir. C. 1870 jan. 14. 23.275/1867. Gr. VII. 338. 1. ,4 törvényi öröklésnek alapja a vérségi összeköttetés, a vérségi öszszeköttetés pedig a törvénytelen gyermek és anyja közt is fennáll. Ugyanezen elven alapszik az a törvényes gyakorlat is, hogy az anvát törvénytelen gyermeke után a törvényi örökösödési jog illeti meg az esetben, ha a törvénytelen ^vermek után leszármazó, illetve hitvestárs nem marad. C. 1905 okt. 27 3537/1904 sz. Gr. XII. 254. 1. Törvényeink szelleme és a törvényes gyakorlat szerint az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülők irányában' ugyanJ) Lásd a tervezet 202. és következő §-ait.